Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 1. szám
j^eálttónifea MARX és ENGELS: A KOMMUNISTÁK KlAlxTYÄNYA u 1 # \ tc íftoi r mtmi.H mi** i / ■ SAJT*> Ai,\ i:k\í>kztk «mami itKzstt t-v romi s\\m ÖUOAPCST 1896 VSS JéüSEf M.í*rA-,A ... V*- íi ? ÉVFORDULÓ Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a Kossuth Könyvkiadó kiállítással emlékezett meg a Kommunista Kiáltvány megjelenésének 125. évfordulójáról. A tárlatot az MSZMP Budapesti Bizottsága új oktatási központjában (XI., Villányi út 13—14.) történt bemutatása után vándorkiállításon láthatják országszerte. Képünk: A Kommunista Kiáltvány első magyar nyelvű kiadásának címlapja. PIZARRO ELTŰNT, I VI Francisco Pizarro, az inkák birodalmát és civilizációját megsemmisítő spanyol konkvisztádor nagyméretű képe - amely lóháton, teljes fegyverzettel és páncélzatban, „rettenthetetlenül gőgös pózban” ábrázolta a „Hódítót” — függött a peTUPAC AMARU BELÉPETT... tört ki, amelynek célja a rabszolgák felszabadítása, s az ország függetlenségének kivívása volt. A fellázadt százezer indián élére Gabriel Condorcanqui Tupac Amaru, a bennszülött népvezér állt. A túlerő és a jobb fegyverzet végül is legyőzte, vérbefojtotta a felkelést. Tupac Amarut elfogták, rettenetesen megkínozták, s végül 1781. május 18-án kivégezték. Most — kivégezve is győztesen — foglalta el Pizarro helyét a limai képviselőház termében. rui képviselőház díszes Re- naissance-termének falán. A kormány határozata értelmében a képet most eltávolították s helyére a perui történelem legendás hírű alakjának, Tupac Amaru- nak, egy kétszáz évvel ezelőtti felkelés vezérének azonos méretű arcképe került. Mindkét kép véres eseményeket idéz fel, de merőben más férfiút mutat be. Az egyik: 1531 áprilisában kétszáz spanyol élén lépett Észak-Peru földjére, Francisco Pizarro. Az Andok egyik városában, Cajamar- cában legyilkoltatta az indiánok ezreit, akik megkövültek az „összenőtt ló és lovas" láttán (azelőtt soha nem láttak lovat), s azután „vonagló halommá omlottak össze a gyilkos puska- és ágyútűzben". Ez volt a kezdet és a vég Atahualpa inka kivégzése volt. A másik: 1780 novemberében az egykori inka fővárosban, Cuzcóban felkelés 42
