Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 1. szám
XVI. SZÁZADI RAJZ Szemirámisz függökertjei Az ókori zsidó történetíró, Jose- és a szerelmi kéj asszír istensé- phus Flavius írja le, hogy Ne- gének, Asztartenak vagy Istár- bukadnecár, Babilónia királya, palotája közvetlen közelében hatalmas kőépítményt emeltetett, s azon kertet létesített. Feleségének akart ezzel kedvében járni, hogy az idegenből származó királynőt hazája erdős hegyeire emlékeztesse. Hasonló leírásokat találhatunk Diodorus és más görög szerzők műveiben is. A magasban épített, mesterségesen öntözött kerteket nyilván csak később kapcsolták össze Szemirámisz legendás alakjával. A nagy hódító és építő Nebu- kadnecár felesége ugyanis Ni- tokrisz volt. Szemirámisz, Ninusz király felesége, Ninive egyik alapítója, a mondák szerint évszázadokkal előbb élt, s nevét nemcsak harci dicsősége, hanem kegyetlensége és kicsapongó élete is emlékezetessé tette. Később istennőként tisztelték, személye és emléke összemosódott a harci dicsőség OSCAR MOTHES NÉMET ÉPÍTÉSZ REKONSTRUKCIÓJA A XIX. SZAZAD VÉGÉN A halikarnasszoszi mauzóleum nak alakjával. A híres német archeológus, Robert Koldewey 1899-ben kezdte meg az Eufrátesz partján az ősi Babilon feltárását, s akkor találta meg annak a mély kúttal ellátott boltozatos építménynek az alapjait is, melyekre pontosan ráillettek a függőkertekről szóló ókori leírások. Ugyancsak Kisázsiában, a perzsa birodalomhoz tartozó Káriában uralkodott, mint teljhatalmú helytartó, Mauzolosz, i. e. 375— 352-ben. Még életében megkezdte a hírét örök időkig fenntartó síremléke építtetését. A munkával kora legnevesebb építészeit és szobrászait bízta meg, közöttük Szatüroszt és Püthioszt. A monumentális síremlék elkészültét Mauzolosz már nem érte meg: a munkát felesége és nővére fejeztette be. A XIV. században a Johannita- rend építkezéseinél kőbányának használták az ókori építészet remekét; a maradványokat, épen maradt gyönyörű részletekkel, 1856—59 között ásták ki angol archeológusok. A síremlék alapterülete 33 X 39 méter volt, magassága csaknem 50 méter. Az épület felső részét, a tulajdonképpeni sírt, lépcsőkön lehetett megközelíteni. Karcsú oszlopok sora keretezte, s a lépcsőzetes tető csúcsán egy négyfogatú harci szekér állt. Mauzolosz síremléke megsemmisült ugyan, de neve a mauzóleum kifejezésben mindmáig fennmaradt. NEMES LÁSZLÓ Az olümpiai Zeusz-szobor Olümpia nemcsak játékairól, hanem a versenyekkel összefüggő szentélyeiről is nevezetes helye volt az ókori világnak. I. e. 456-ban készült el az a templom, melyben Pheidiasz utolsó remekét, a hatalmas Zeusz-szobrot helyezték el. Ez, akárcsak a szobrász Athéné-szobra az Akropoliszon, elefántcsontból és ébenfából volt kifaragva, arannyal és drágakövekkel díszítve. Korabeli másolat nem maradt erről a remekműről, de a leírásokból tudjuk, hogy a trónszéken ülő szobor 15 méter magas volt; Pausanias, II. században élt görög író azt is feljegyezte, hogy fején olajágból font koszorú, balkezében királyi pálca volt, melyen egy sas ült. Pheidiasz olümpiai műhelyében megtalálták a szobor aranyrészei negatív formáinak néhány töredékét — a hajdani „világcsoda” tárgyi bizonyítékait. 37
