Múzsák - Múzeumi Magazin 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 4. szám
volt, halálra unták magukat, különösen a téli időszakban. Megváltás volt számukra a sakk megjelenése. Asszonyaik és lányaik is megtanulták a játékot. A vándorló trubadúrok állandóan magukkal vitték sakkfiguráikat; Trisztán és Izolda, Lancelot és Ginevra sakkozás ürügyén lehettek édes kettesben. Petri Alfonsi, az 1062-ben született spanyol történész már azt írja, hogy a sakkjáték a lovaglás, az úszás, az íjazás, a vívás, a madarászás és a versköltés mellett a hetedik lovagi tudománnyá lett. A középkor szellemének megfelelően az államrendet tükröző játék misztikus magyarázata és a figurák jellege is új jelképek hordozójává lett. A vezír helyét a királynő foglalta el, de az is előfordult, hogy bibliai alakok élén maga Krisztus és Mária állt a sakktábla hadrendjének élén. A sereg oldalszárnyát védő ókori harciszekerek helyére bástyák, az elefánt szerepére általában futók kerültek. Angliában viszont püspököket állítottak a királyi pár két oldalára. Ezt az átalakulást például érdekesen magyarázzák a sakkfigurák történetével foglalkozó, Münchenben, 1960- ban megjelent könyv szerzői: Hans és Siegfried Wichmann. Az arab sakkban az elefánt absztrahálásánál két dudor jelképezte az állat két hajtóját, esetleg a két agyarát. Mivel az európaiak szemében az elefántnak hadászati szerepe nem volt, a bábu két csúcsa inkább a püspöksüveget juttatta eszükbe, hiszen a püspökök tevékenyen részt vettek a csaták irányításában is. Az európai sakkfigurák a XII. századig nagyjából megőrizték az arab bábuk absztrakt alakjait. Ekkor azonban kezdtek fellazulni a merev felületek, mind gazdagabb díszítések, végül ismét felismerhető élőlény alakok bukkantak fel. Kivehető lett az FRANKENTHÁLI PORCELAN FIGURÁK, XVIII. SZ. VÉGE SAKKOZÓ PAR, FRANCIA ELEFÁNTCSONT-FARAG/ XIV. SZ. ELEJE HARUN AL RASID AJÁNDÉKA ELEFÁNTCSONTFIGURA KÉT OLDALA (XI. SZ.) emberi arc, a lófej; egy északi futófigura például fókát ábrázol. A XII. század végétől egyre inkább kimutatható a sakkfiguráknál is a korabeli európai művészet hatása, felismerhetők a román és gótikus formák. Az újkor küszöbén a sakkjáték a társadalom középső rétegeihez is eljut. A bábukat mind nagyobb meny- nyiségben állítják elő a kézművesek, később a műesztergályosok. A XV. század végére kialakulnak azok a figuratípusok, melyek lényegükben az arab absztrakt bábukból fejlődtek ki és kisebb-nagyobb változtatásokkal ma is használatosak. Uralkodók, főurak, később pedig gazdag gyűjtők számára azonban továbbra is készültek drága anyagból: elefántcsontból, kristályokból, maha26 NYUGAT-AFRIKAI BÁSTYA, XIX. SZ.
