Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 2. szám
'ÁROS nálati tárgyakat hozva létre, amelyek sokkal magasabb technikai készségről vallanak,, mint a későbbi kultúrák. CsalÁai inka világ teremtett itt fejle«ÁbtT~civÍli- zációt, de az is felhasználta az ősi csimui kultúra alapjait. A falakat és az edényeket mitikus lények geometrikus, stilizált képmásaival díszítették; ezt a ma már ismeretlen hitvilágot páratlan képzelőerő hozta létre. Kétfejű százlábúak, hernyótestű szörnyek, a levegő madarai, a A ,,Nap Háza” falán varázslók, jósok és démonok domborművű alakjai. Az ősi Csimu-kultúra jellegzetes kultikus ábrázolása — az alakok (a valóság és a képzelet ,,mágikus játékai”) megvédenék a szenvedéstől és csapásoktól A ,,varázslók és jósok fala” a Csimu-királyság egykori fővárosának, Csan-Csannak egyik legérdekesebb vályogépületén földi állatok s a vízi lények szertelen keveredései mellett megjelennek embertestű, állatfejű alakok is — és ezek szivárványos színpompával ragyognak. A vályogváros falait sárgára, fehérre és égő pirosra festették, s hogy a bevésett figuráknak nagyobb plaszticitást adjanak, vastag kék vonallal húzták meg a körvonalakat — mint ahogy ezt az egyiptomi festők tették a fáraók síremlékeinek falfestményein. Csan-Csan vályogépületei között is megtalálható a ,,Nap Háza”, a „Huaca del Sol”. Mint minden más ház, ez is napon szárított vályogtéglákból épült. Hasonmása ma is áll — csaknem teljes magasságában — a Csimu-kultúra egyik központjában, Csimboté- ban. Csan-Csan is emberáldozatok színhelye volt. Körülötte sírokat tártak fel; a sírleletek, főként az edények, sokat elárulnak a vályogváros lakóinak mindennapi életéről. Az edények alakja legtöbbször valamilyen személyt ábrázol vagy tárgyat utánoz. Az emberi alakokon még a betegségek nyomait is feltüntetik. Ősi hit nyilatkozhatott meg ebben a szokásban; a bajt, betegséget; a testi szenvedést áthárították az ábrázolásra; a realisztikus utánzással mintegy úrrá lettek fölötte. A dél-amerikai kultúrák későbbi korszakaira is jellemző lesz ez a hiedelem: az edényekben rejtőzik minden félelmetes, démoni- kus, sötét és kiismerhetetlen hatalom. Csan-Csan lakói is művelték a koponyazsugorítást; egy csimu edényen démoni alak áll, kezében levágott emberfej, előtte a lefejezett mezítelen holttest. Mögötte egy sokkarú démon apróra zsugorított emberfejet tart a karmai között. A vályogfalakon tengeri halak, varázslók, jósok domborművű alakjai: geometriai formák, amelyek alig különböztethetők meg a matematikai pontossággal megalkotott másik ábrázolási módtól, amikor a csimu főváros csatornarendszerét vésték a falba. A csatornákból hajdan víz folyt a kagylóhalmokon levő teraszos termőföldekre — ma végtelen és torokszorító a csend. Csak a varázslók, jósok, s a messzi idők istenei élnek a „napon szárított főváros” fantasztikus vályogépületeinek falain. Mágikus szemükkel őrzik egy rég letűnt kultúra napvilágra került emlékeit. —n
