Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 4. szám
JEON LAUDE Cfeketzc4(rika művészete A „néger" művészet és kultúra iránti érdeklődés — a harmincas évekbeli rövid fellob- banás óta — még mindig nem vert igazán gyökeret Magyarországon. Holott a mai művészet és a mai irodalom megértéséhez éppúgy szükséges az afrikai kultúra ismerete, mint az európai forrásoké. Jean Laude könyve sem változtathat ezen gyökeresen, már csak igen alacsony példányszáma miatt sem (2900 pld.). Aki azonban elolvassa a francia etnográfus munkáját, az nemcsak többet tud meg az afrikai művészetről, hanem a tudományos kutatás és ismeret- terjesztés kiváló módszerével is megismerkedik. Laude a művészettel kölcsönhatásban vizsgálja azt a környezetet, amelyben az alkotások létrejöttek; az alkotókat, akik létrehozták, azokat a célokat, amelyekért készültek. A század elejének ,,néger"-divatja az egzotikum iránti vonzódás mellett talán olyasféle menekülés is volt a civilizációtól, mint a XVIII, században Rousseau vagy Voltaire ,,jó vadember" képzete. Laude nem lát sem titokzatosat, sem magasabb rendűt az afrikai törzsek művészetében, hanem tudomásul veszi sajátosságaikat, és ezeket törekszik megmagyarázni, mégpedig nagyon közérthető, élvezetesen egyszerű tudományos stílusban. Bodrogi Tibor régen elfogyott nagy albuma óta ez az első magyar nyelvű könyv e témáról. Illusztrációs anyagát a technikai lehetőségek korlátozták ugyan, de a legjellemzőbb tárgytípusokat, technikai megoldásokat talán mégis bővebben bemutatja, mint Bodrogi néhány múzeumot felölelő munkája. (Gondolat) rara tnmfpn X oWiüMnr < amtm* oc iMtmian 6tf oá ST«*sm-i».mu«mc*crejsni mm gcmnp&ctt JrmintnfiA rnofap jojftí (nm mdröjr «rConmum^uaojba* C mm ami fms^fptefrttí i>u n I» her ‘1 Jti.t»t innc_ W nEfp.wmiry-rrorun cm.) ÄOWfrpmbciwr. S.wSrc pfi.waő prnnitóiler btiga romtntwfntur. MW-ft^ rtömittÉmou 6 am mm Mtc fiica» aromim-? mitte 0OÍW1Ö ál áüáüna <iio ggnramfia patám isríiqnt onrwftttlma ic dmrntmtör fi ni ni totab:- 'Vrtudaufiruúp pená ca# mm ct Küumu trnpä pH innomm qmtujt _ptjnm.fi>' ramau crtnMttimnr fittig mgr pómiífi.fam) tumty \ 4 mul>*rt«miöirrocá«».arír'J immmn f)pung.xmi sttui j f i ífiaötn ímemota fimt mbi uit Cö fyttwnctcadttnţf j <nm» trapataí quí íhdttCT i utf^pujnamlü mám tage | faá>pm«iitt unt!ruiw re | w Piinöüwaiiírttatitrfiuiisí T waőpgtnteí inpaiâmî.DC I I tumptam mm ipmgsfi tvíli T ttptaí&tjptiuo entmű am I ntfiatet pugndöT; I aura rí lám fámttgttror nu « ftcc»öipoft«L»omr JHjaqjgamrszági minlutúrák Naiv jelenetek és tüzesen ragyogó színek varázsa; a Magyarországon őrzött, francia, német és magyar mesterek kódexeinek legszebb iniciáléit, illusztrációs mi- niatúráit gyűjtötte e kis kötetbe Mucsi András. A XIII. század vége és a XVI. század eleje között készült kéziratok közt ott van a Képes Krónika és a Corvinakönyvtár néhány büszkesége is az egyházi megrendelésre készült .énekes- és imakönyvek mellett. Új és új élmény belelapozni a kis könyvbe, amely szinte odakívánkozik a karácsonyi ajándékcsomagok tetejébe, bárkinek szóljon is az ajándék. (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata) JHíwhzi jal’umptárak A magyar művészi falinaptárok minden esztendőben magas színvonalúak, szinte már megszokottá válik, hogy díjat szereznek nemzetközi kiállításokon. Az idén megjelenő, szép kiállítású, ízléses naptárak (műemlékeket, népviseleteket bemutató naptár, Halápy festményeivel díszített naptár, Petőf/-dokumentumokat megörökítő naptár) közül is kiemelkedik Medveczky Jenőnek, a nemrégiben elhunyt művésznek az Iliászhoz készített grafikáival díszített falinaptár. Medveczky grafikái a klasszikus görög vázafestészet eszközeivel idézik fel a homéroszi hősök világát. Az illusztrációkat a hősköltemény vonatkozó idézetei kísérik négy nyelven, — magyarul Devecseri Gábor fordításában. Medveczky grafikáiról dr. László Gyula irt rövid előszót. (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata)
