Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 4. szám
AZvÚJ VILÁGKÉP 1473. február 19-en~~sz ül etett Ko- pernikusz lengyel csillagasz, az -emberiség" kultúrtörténetének egyik legnagyobb alakja. Születésének 500. évfordulóját méltán ünneplik világszerte, mert Goethe szerint felfedezése ,,a legnagyobb, legfenségesebb, leggazdagabb felfedezés, amelyet valaha is tett az ember, fontosabb, mint az egész Biblia.” Kopernikusz a reneszánsz korában élt, amikor már megindult a harc a középkori világfelfogás ellen az egyén, a szellemi élet, a tudomány szabadságáért, a felvilágosultabb gondolkodásért. A kibontakozó polgárságnak a termelés fejlesztése érdekében szüksége lett a természettudományra, de az egyház szellemi diktatúrája elzárta a természettudomány fejlődésének útját. Nem véletlen, hogy elsőként a csillagászat szabadult ki a köNICOLAI CO' PERNICI TORINEN SIS OK RtVOLVTlONIBVS OMI* um ccxkftium, Libri vi. Hab« in hoc opere tam recens ruto,Sí ardi to, ftudiofe Iciitor,Mortis ft dia rura, ram fixarum, quam erraticarum,cum ex ucteribus, rum etiam ex recentibusobícruationibus rcftitutos.'Sí no* uis infuper ac admirabilibus hypoihclibus or* natos.Hab« etiam Tabulas expediriisimas, ex quibus eofdem ad quoduis tempusquâm facilii mc calculare poteris.Igitur cmc,lege,fruere. Norimbcrg J apud loh. Petreimn, Anno M. o. xmu Kopernikusz könyvének első kiadása zépkori ideológia szellemi bör- snéből. A nagy földrajzi felfedezések ugyanis megnövelték a csillagászat gyakorlati fontosságát. Kolumbusz írta útinaplójában: „Csak egy csalhatatlan hajózási eljárás van, a csillagászati. Aki ezt ismeri, nyugodt lehet.” Amikor azonban megindult a világrészek közti kereskedelmi hajózás, kiderült, hogy a hajósok mégsem lehetnek nagyon nyugodtak, mert ilyen hosszú úton az akkori csillagászati tájékozódási eljárások már pontatlanoknak bizonyultak. A hajók ezért többször zátonyra futottak, elpusztult az értékes rakomány, emberek vesztek oda. A hajózás pontosabb tájékozódást igényelt a csillagászattól. Az ókortól örökölt és a középkori egyház által szentesített földközéppontú — geocentrikus — világkép alapján azonban a csillagászat ennek nem tudott eleget tenni. Nem a régi elmélet toldozására, hanem a bolygók mozgásának jobb elméletére volt szükség, esetleg egészen új alapról való megközelítésére. Ezt a nagy feladatot végezte el Kopernikusz. Élete nem bővelkedett kalandos eseményekben, de igazi reneszánsz típusú tudós volt. A csillagászaton kívül foglalkozott jogtudománnyal, teológiával, orvosi gyakorlatot folytatott, görögből latinra fordított, pénzügyi szakmunkát írt, tehetséges arcképfestő volt. Életének utolsó két évtizedét azonban — a kis Frombork városka székes- egyházának egyik erre a célra berendezett tornyában — teljesen kedvenc tudományának, a csillagászatnak szentelte. A Föld mozgásait már megsejtette Arisztarchosz ókori csillagász. A XVI. században az olasz MEGTEREMTŐJE hercegségek szalonjaiban titokban arról suttogtak, hogy a Biblia tanításának megfelelő földközéppontú világkép talán nem is felel meg a valóságnak. Kopernikusz hervadhatatlan érdeme, hogy nem egyszerűen megismételte a Föld mozgására vonatkozó sejtéseket, hanem a napközpontú — héliocentrikus — világképet matematikai számításokkal, a csillagászatban használható tudományos elméletté dolgozta ki. Ezáltal döntötte meg a Föld mozdulatlanságát hirdető évezredes látszat világképét. Az új világkép gyökeres szakítást jelentett a Biblia csillagászati világképével, amely a középkori ideológia egyik sarkalatos tételét jelentette. Kopernikusz ezért sokáig habozott nyilvánosságra hozni felfedezését. Korszakalkotó elméletét ismertető nagy művét csak halálos ágyán láthatta meg nyomtatásban. Az egyház az erőszak minden eszközével próbálta megakadályozni Kopernikusz eszméinek terjedését. Giordano Brúnót máglyán megégették, Galileit az inkvizíció elé hurcolták. A csillagászat vált küzdőterévé a haladás és a maradiság összecsapásának. Ebben a harcban végül is a társadalom haladó erői győztek. Kopernikusz világképe nemcsak a csillagászatot tette alkalmassá arra, hogy megoldja a hajózástól kapott feladatot, hanem ezzel vette kezdetét a teológia uralma alól felszbadult újabbkori természettudomány és a XVIII, századi felvilágosodás korának materializmusához vezető tudományos gondolkodás. A mai ember már nem ringatja magát abban a hiú ábrándban, hogy a világegyetem mozdulatlan középpontjában él és az egész világ körülötte forog. Kopernikusz eszméinek az a leglényegesebb tartalma azonban, hogy a Föld bolygó, vagyis egyike az égitesteknek, még ma sem hatolt be eléggé a köztudatba. Az éghez fűződő évezredes hagyományok miatt az emberek többsége még mindig lényegileg elválasztja a földi természetet az égitestek világától. A csillagászatot sokan nem tartják olyan természettudománynak, mint a fizikát, nem értik meg az űrkutatásra fordított beruházások szükségességét, hitelt adnak a csillagjóslás babonájának. A korszerű természettudományos műveltség, az egységes, tudományos világlátás alapja Kopernikusz világképe lényegének megértése. Az 500 éves évforduló alkalmával nemcsak érdemeit kell méltányolnunk, hanem tanítását is meg kell hallgatnunk. Róka Gedeon Kopernikusz szobra szülővárosában, Torunban 39
