Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 4. szám
A KREML ÉS A KGST PALOTA Ha a külfölai nagyon rövid ideig tartózkodik /Moszkvában, és baráti tandtíot kér, néhány óra alatt mit^ézz^n meg, akkor kivétel nélkül mindenkitől ezt a tanácsot kapja: a Kremlt és a KGST-palotát. Ha e két épületkolosszust és a hozzá tartozó épületeket megtekinti, megismeri — a XV. századtól kezdődően — az orosz és a szovjet nép történelmét és egyszersmind az orosz-szovjet építészet öt évszázados fejlődéstörténetét. A bőség zavara kísért: a Kreml és a KGST-palota részletes bemutatása könyvterjedelmet igényel. Az alábbiakban csak jelzésszerű ismertetés következhet, melyek alapján — remélem — mégis egységes képet és kiindulópontot kap az olvasó a két „csoda” megismeréséhez. Városközpont. A Kreml a Vörös tér mögött. Dombos terület. A XII. században itt, ezeken a dombokon, a Moszkva folyó és a Nyeglinnaja patak partján épült fel a későbbi orosz állam központja, a cárok és a főpapság székhelye: a Kreml. A szó: Kreml, azt jelenti: fellegvár. S valóban, a hatalmas falak mindenkor biztos védelmet nyújtottak bármilyen ellenséggel szemben. A most itt látható vörös téglafalak „csak" a XV. század vége óta állnak. Akkor építették az addigi fehér kőfal helyébe. A fal teljes hossza 2235 méter. Vastagsága változó: 3,5—6,5 méter. Magassága pedig — mivel dombokra épült — 5 és 19 méter. A Kreml területét körülzáró vörös téglafal egyhangúságát 20 — különböző magasságú és másmás formájú — torony, valamint a tornyok között számtalan lőrés töri meg: innen biztosították a tökéletes katonai védelmet. Az öt legmagasabb torony csúcsán ma hatalmas ötágú rubin csillag ragyog. A legnagyobb a Szpasszkaja-tornyon, ahol a híres óra is található. Ennek a csillagnak méretnagyságát érzékelteti, hogy a csillag csúcsai közötti távolság: 4 méter. A Kreml falán belül a Nagy Kreml Palota 124 méter hosszú. A Moszkva folyóra néző oldalán — ez a szárny — a Szovjetunió Legfelső Tanácsának, valamint az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának székhelye. Egykor ebben az épületben voltak a cári család fogadóhelyiségei. A termek most fontos nemzetközi események, államközi szerződések aláírásának színhelyei. A Nagy Palota számtalan csodálatos terméből most csak néhányra utalhatunk. A György-terem. Méreteire jellemző, hogy ünnepi fogadásokon háromezer izzólámpa világítja meg. Nevét az egykori legmagasabb orosz katonai kitüntetésről, a Szent György- rendjelről kapta. A kitüntetettek nevét a termet borító márványlapokra vésték. Az Arany Cárnői Palota. Arannyal díszített falai között fogadta vendégeit a cár felesége. Katalin-terme. Falait zöld színű féldrágakőből, ma- lachitból készült oszlopok tartják. Az oszlopok értékét már a forradalom előtt több mint egymillió aranyrubelre becsülték. A Nagy Kreml Palota mellett a Fegyvertár épülete. Itt a múlt legszebb, legértékesebb emlékeit, az egykori cári ékszereket, használati tárgyakat, fegyvereket őrzik. Többek között itt látható Borisz Godunov rubinokkal, igazgyöngyökkel díszített és Alekszej Romanov 800 gyémánttal kirakott trónja. (A Nagy Kreml Palota és a Fegyvertár közötti épületben az egykori cári család magánlakosztályai. Ma reprezentatív vendégszobák.) A Kreml ősi központjában, a Székesegyházak terén a csodálatos aranykupolás kremli templomok: az Uszpenszkij-, a Blagoves- csenszkij- és az Arhangelszkij- székesegyház, a Rizpolozsenyija- templom, valamint a „Nagy Iván” harangtorony. Az Uszpenszkij-székesegyház a Kreml egyik legrégibb építménye. Jelenlegi formájában 1475— 79 között épült, de a helyén már régebben is létezett kőtemplom.
