Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 3. szám
,,Pihenő a langyos fürdőben”. A modell egyike azoknak a nápolyi lányoknak, akik Victoria királynő uralkodása alatt ellepték Londont, hogy modellként dolgozzanak izig-vérig római képe a Catullus és Lesbia: a költő saját verseit szavalja egy unott, gu- nyoros társaság, valamilyen római kori „saloniére” előtt. 1868- ban a Royal Academy kiállítását nyitják meg; ekkor festi Alma-Tadema Pheidiasz a Parthenon frízei előtt című képét, amelynek érdekessége, hogy alkotója először mutatja meg, hogy a görögök befestették a szobraikat. A képgyűjtő című, ugyanebben az évben készült festményén matróna látható egy római villában; a falakon azok a képek függnek, amelyekre az idősebb Plinius hivatkozott. .. 1869- ben meghal a felesége. A gyászév leteltével ismét megnősül, s görög-római stílusú házat épít a Regent’s Canal partján. Rövidesen St. John's Wood- ba költöznek, ahol felépítenek egy hamisítatlan pompei palotát. A műteremben felirat: ,,Ahogy a Nap színt ad a világnak, úgy ad színt a művészet az életnek.” Ebben a palotában dolgozik az 1899-ben angol nemességet kapott Sir Alma-Tadema, 1912- ben bekövetkezett haláláig. Minden képét Opus-számmal látta el. (Nagy képességű zenész is volt.) Már csak görög és római témákat fest. Sorra jönnek a császárok: Claudius, Agrippa, Caligula, Heliogabalus; ez a 18 éves császár „leánynak” deklarálta magát és „feleségül ment” egy centurió- hoz. A palotájában rendezett orgiák során több mázsa rózsaszirom közé dobatta az orgiákon rész vevőket, akik belefulladtak a bódító szirom-fürdőbe. Ezt a rózsaorgiát rémítően józan játékossággal festette meg Alma- Tadema. Caracalla és Geta című képén 2000 figura van. Antonius és Cleopatra című festménye a Shakespeare-kiadványok címlapja lett. VII. Edwardnak pornográf sorozatot fest, — a képek ma is a windsori kastély falain függnek. Az 1880-ban festett Coriolanus című képe óriási feltűnést kelt: a képen a holdfényt nem festett szín, hanem — villanykörte fénye képviseli. Ezzel a technikai trükkel vonult be Alma- Tadema a modern világba. Megszámlálhatatlan festményének legtöbbje Amerikába került és a húszas évektől mindmáig ösztönzi a filmrendezőket. Képei nyomán készült el Amerikában Ramon Novarro főszereplésével a Ben Húr első változata. Legutóbb Fellini merített Alma-Tadema festményeiből a Satyricon című, Néró korát megelevenítő filmjének megalkotásánál. Maron Ferenc ,,Jó kilátó”. Három római nő figyeli a szédítő magasban lévő erkélyről a háborúból hazaérkező flottát.
