Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 3. szám
rögzítésére. Az ifjú Kodály Zol- j tán az ezredéves kiállításon az ő viaszhengerre vett népdalain át ismerkedik meg e rendkívüli lehetőségeket ígérő gyűjtőtechnikával. Jankó jóvoltából Vikár hengerei is a múzeumba kerülnek, mint megalapozói a népzenei gyűjteménynek, annál is többnek: modern népzene- kutatásunknak, Kodály és Bartók életművének. A Jankó diktálta rohamos fejlődés következtében a Csillag j utcai ház hamarosan szűknek j bizonyul. A virágzó intézményt í 1906-ban a városligeti Iparcsarnokba kellett átköltöztetni. Az épület valóban kényelmes, tágas hajléknak látszott, ahol úgyszólván a maga teljességében valóban ki is állították a roppant mennyiségű anyagot. A múzeum azonban feladatát nem láthatja el alapos tudományos vizsgálatok, feldolgozó, értelmező munka, összefüggések felderítése és értékelése nélkül. Irányítói az Iparcsarnokot is ideiglenes hajléknak szánják, sőt pályázatot írnak ki a majdani múzeumépület megtervezésére. Aztán mindent elsöpör az első világháború. Az idő közben az Iparcsarnok falait is kikezdi. 1921. január 24-én az egykori híradás szerint ,,a heves szélvihar az Iparcsarnok tetőzetének egy részét letépte s a behulló eső a múzeum egy részét elárasztotta”. Nem sokkal utóbb, 1922. július 22-én példátlan erejű jégvihar tombolt Budapest fölött: „Kereken ezer ablakunk zúzódott be s a lehulló üvegcserepek 150 szekrényüveget, ezek viszont egész sereg tárgyat törtek ösz- sze.” Való az egykori összefoglaló megállapítás: „Már-már végső pusztulástól kellett tartani.” Csiktartó tök (Börvely) Rühzsír tartó (Nagyszalonta) Az első mentő próbálkozás ismét pusztán elméleti jelentőségű: az Országház és a Mar- git-híd közötti telken kijelölik a felépítendő múzeum helyét, s pályázatot írnak ki az épület megtervezésére is. A helyzet viszont nem tűr halasztást, így került sor az újabb költözködésre. Klebelsberg Kunó köz- oktatásügyi miniszter a Könyves Kálmán körúti (akkor még Hungária körúti) Széchenyi István főgimnázium épületét jelölte ki a Néprajzi Múzeum hajlékául. 1927 őszén megnyíltak az új épület kapui a látogatók előtt: 25 terem és hozzá az előterek és folyosók az épület első és második emeletén. A múzeum Hímzés (Hortványzsivány)
