Múzsák - Múzeumi Magazin 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 3. szám
sorsát, ezért nem árt emlékeztetnünk arra, hogy 1944 decemberében, a vidéki birtokára vonult Zichy helyettesei értesítették az igazgatót, hogy a múzeumban letétbe helyezett Esterházy-kin- csek tulajdonosa, Esterházy Pál herceg felmondta a letéti szerződést. A tulajdonos az egész anyagot sűrű bombazápor közepette elszállíttatta a Nemzeti Múzeum épületéből. 1944. december 25-én egy légiakna a Kinizsi utca felőli szűk udvarba hullott, s a detonáció az összes udvari épületrészt — vösmester eredeti naplója. Itt voltak Bartók Béla Magyarországon hagyott kéziratai is. Ez az anyag ma a Bartók Archívum törzsét alkotja. 1945-46 telén még csupán egyetlen beüvegezett irodahelyisége volt a Múzeumnak, de hamény megmentésére is sor kerülhetett. El kellett kezdeni a keramikai restauráló műhely és a tanulmányi raktár felállítását is, a Nemzeti Múzeumba s onnan Veszprémbe szállított négy láda anyaga ugyanis közben súlyosan |J íj Hp'jr *. - ''VsB ■ itiilrtíl u ^.9 ’JtF;' SE«**®«1 Puszpángfából faragott szoborcsoport (XVI. sz.) Intarziás szekrény (XVI. sz. közepe) Dániel Stahlenbrecher: aranyozott, ezüst, öntött kupa (1700 körül) Römer Flóris főként a nagy kiállítási csarnokot és az emeletes galériákat — tönkrezúzta. Csupán a szerkezeti váz maradt meg. Az 1945. január 13—15-ig tartó „Hőgyes Endre utcai csata" folyamán a tetőzet és a kupola egy része is elpusztult. Óriási károkat okoztak a tűzön kívül a csőrepedések is, a légnyomás kidöntötte a kapukat. Nagy gondot okozott a keleti szárny pincéjében tárolt, köny- nyen hozzáférhető letétek megőrzése, amelyek között számos értékes magángyűjtemény anyaga volt. Ebben a pincében voltak egyebek között Petrovics Eleknek, a Szépművészeti Múzeum főigazgatójának könyvei, kéziratai, Szentpéteri József ötmarosan megkezdődhetett a Múzeum újjáépítése, újjászervezése; az „iparművészeti tár”-ból ismét Országos Iparművészeti Múzeum lett. Anyagi támogatást biztosítottak az újjáépítésre, restaurátorműhelyek, raktárak felállítására, a pusztulásnak indult „történeti szobasor", a festett fa mennyezetek, az elférgesedett könyvkötésgyűjtemény restaurálására. Jelentős műtárgyvásárlásokra, így a Medici-kárpitok megvételére is sor került. 1946 őszén megnyílhatott az Iparművészeti Múzeum 50 éves fennállása alkalmára rendezett reprezentatív kiállítás. 1947-ben az elmolyoso- dott szőnyeggyűjtemény, az átnedvesedett miseruha-gyűjtemegsérülve érkezett vissza a Múzeumba. Az 1947-es év legnagyobb eseménye a Medici-kárpitok, a gobelinművészet e remekeinek kiállítása volt. 1948 őszén az 1946 után szerzett anyagból megnyílt a II. Üjszerzeményi Kiállítás. Három év sem telt el a pusztulás óta, s az épület ajtói, ablakai helyükre kerültek, megindult a központi fűtés, festettek, mázoltak, s Kaesz Gyula, a magyar iparművészet nagy tanítója tervei szerint új vitrinek és tárolófalak készültek. A munka és a gyűjtés üteme meggyorsult. 1948-ban Fettick Ottó nagy értékű kaukázusi és kisázsiai szőnyegeit, a pécsi Zsolnay-gyár rit5
