Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 2. szám

M. S; mester műve (részlet) gyümölcse. A román várkápol­na, Vitéz János gótikus lakosz­tálya, Beatrix reneszánsz terme egy eltűnt korról beszél, amely­ben Itália, Bizánc és Frank-hon kultúrája Strigoriumban találko­zott. A várhegyen trónoló bazilika alapkövét, évekig húzódó tervez- getés után, 1822-ben rakták le. De amikor 1856. augusztus 31- én, I. Ferenc József jelenlétében, Liszt Ferenc ez alkalomra kom­ponált Esztergomi miséjével föl­szentelték, a templom még ko­rán sem volt befejezve. A gran­diózus előcsarnokot 1862-ben építették hozzá, a belső kialakí­tással csak a század végére ké­szültek el. Legszebb és legérté­kesebb része a Jób érsek által épített gótikus templomból át­mentett Bakócz-kápolna. A bazi­lika tervezésével Kühner Pált bízták meg, az építést Baptist Johann Packh vezette, majd Hild József folytatta a munkát. A ba­zilika végső megjelenésében már Hild géniuszát sugározza. A bel­ső díszítést főleg külföldi mes­terek végezték. A Szent István- kápolna azonban magyar szob­rász műve: az oltárkép vértanú­ját Ferenczy István alkotta 1831- ben. A Vármúzeum a középkori vá­rat és a kőtárat gondozza. A vá­ros történetével a Balassa Bálint Múzeum foglalkozik. A prímási kincstár évszázadok egyházi kin­cseit őrzi, többek között Mátyás király kálváriáját és egy bizánci csóktáblát. Az Esztergomi Keresztény Mú­zeumot Simor János prímás ala­pította 1884-ben. Jelentős kül­földi mesterek művei mellett be­mutatja a magyar festészetet a középkortól a reneszánszig. A múzeumban Siéna levegője csap­ja meg a látogatót. És ez nem­csak a toszkánai festők hatá­sa... Ducció bája, áhítatos vér- szomja, szent egyszerűsége szó­lal meg némileg magyarul Ko­lozsvári Tamás, a Jánosréti mes­ter, és mindenek előtt M. S. mester képein ... 8 \L VISEG RÁD A természet itt méltó kerete a királyi hatalomnak. Valaha mesebeli szépségű palo­ták álltak itt. Bartolommeo de Maraschi, a Mátyás udvarában időző pápai legátus úgy keltezte IV. Sixtushoz írt levelét: Ex Ves- segrado, paradiso terrestn . . . kelt Visegrádon, a földi paradi­csomból ... A levél dátuma: Visegrád, Oroszlános kút udvara 1483. Száznégy esztendővel ké­sőbb, 1587-ben Lubenau nevű né­met utazó ezt jegyezte föl a nap­lójába: Visegrád falai között kecskék legelésznek ... Hová lett, mi történt a földi pa­radicsommal? Mint valami láto­más, szerte foszlott. S a kortár­sak feljegyzései? Udvaroncok hí­zelgő bókjai. így vélekedtek a történészek. A régészek azonban nem tudtak beletörődni abba, hogy az álomkép szertefoszlott, lankadatlan buzgalommal kutat­ták az egykori paloták nyomát.

Next

/
Thumbnails
Contents