Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 3. szám
Siklós, erkély, XV. sz. több mint ezer falu van, ahol egyetlen emlékét sem őrizzük múltunknak s nem egy olyan városunk van, ahol a műemlékek száma nem éri el a tízet. Ez a tény következménye történelmünk súlyos katasztrófáinak: a török, tatár mellett az osztrák hódoltság várat, múltat pusztító korszakainak s nem utolsó sorban az utolsó évszázad telekspekulációinak, a minden értéket pusztító világháborúknak. Tehát éppen a másik gyakran elhangzó érv az igaz: oly kevés értékünk maradt, hogy azt minden erőnkkel védeni kell. Ugyancsak gyakran 'hangoztatott nézet az is, hogy egy-egy műemlék helyreállítása igen költséges vállalkozás. Ez általánosságban is túlzás, legfeljebb azt mondhatjuk, hogy többe kerül, mint egy ebben a században épült ház tatarozása. De a probléma ilyen nézőpontból történő vizsgálata mindenképpen hibás, hiszen a kultúra, a művelődés egyetlen területét sem kezelhetjük csupán üzleti vállalkozásként. Az operára, általában a színházakra, még a nagy idegenforgalmi látványosságokra számító szabadtéri játékokra is minden állam ráfizet, még sincs civilizált állam nélkülük. Ráfizet, de meg is érik a többletkiadást a pénzben ki nem fejezhető bevételekért. Műemlékeinknek több mint fele lakóház, középület, egyre több kastélyban működik kórház, üdülő, iskola. A templomok, romok, szobrok pedig az előzőekkel együtt hazai és külföldi idegen- forgalmunk egyik hatékony vonzerejét képezik. Az egri vár, a visegrádi Mátyás-palota, Siklós, Tihanyi parasztház Nagyvázsony, Diósgyőr, és az elmúlt évtizedekben feltárt és helyreállított műemlékek évente több százezer látogatót vonzanak. Érdemes azonban a látogatók összetételét is szemügyre venni. Az egri vár évi 300 000 látogatója összehasonlítva azzal, hogy Pompei lávából kiásott világhírű romjait 800 000 néző tekinti meg, érdekes következtetéseket enged. Nyilván Pompeit elsősorban a hatalmas olasz idegenforgalom érdeklődő turistái osodálják meg, Dobó hősi várát pedig - nem jelentéktelen számú idegen mellett - többnyire magyarok. Ez a tény arra az egészséges jelenségre utal, hogy a magyar múlt és annak építészeti, művészeti alkotásai elsősorban népünket tanítják igaz történelemre, hazafiságra. Amikor tehát a műemlékek idegen- forgalmi vonzerejére hivatkozunk, ezt tartjuk a legfontosabbnak. A helyreállítási módszereinket illetően is eltérőek a vélemények. A nagyközönség egy része szívesebben látna díszes lovagvárakat, esetleg a Dunához, vagy a legközelebbi apácakolostorhoz vezető alagutakat, netán még láncot csörgető vitézek kísértő szellemét is. Elöljáróban is utaltam rá, hogy mind a múzeumi tárgy, mind pedig a műemlék történeti érték, így becse a hitelességében van. Bármily meg- kapóan szép a Mátyás-templom csipkés, gótikus tornya, a pécsi székesegyház árkádíves homlokzata, mindkettő a XIX. századi restauráláskor kapta mai alakját s nem sokban emlékeztet az egykor itt álló román, vagy gótikus templomra. Mai helyreállításainkat az a szándék irányítja, hogy a történelmi valóságot tárjuk a szemlélő elé. Ezért végeztünk nagyarányú feltárásokat Budán, Vi- segrádon, Diósgyőrben, s végzünk általában minden középkori emléknél, mert a régészet eszközeivel az épület történetét hitelesebben meg lehet ismerni, mint a gyéren csurranó írott forrásokból és a nagyon bizonytalan támpontokat adó metszetekből, képekből. (Ezek a feltárások sok százezer lelettel egészen új megvilágításba helyezték anyagi kultúránkról alkotott képünket s nem egyszer - gondoljunk csak a visegrádi kutakra - soha nem sejtett műkincsekkel ajándékoztak meg.) A magyar műemlékvédelem tehát, amikor meg akarja menteni történelmünk monumentális emlékeit, azt nem a csillogó fantázia, a romantika, hanem a történelmi igazság módszerével teszi. Gondolunk természetesen a laikus látogatóra is, törekszünk arra is, hogy a helyreállításaink élményt keltsenek a szemlélőben, hogy érezzék a múlt 'helyszínen megőrzött alkotásából áradó művészeti élményt, hogy fantáziájuk megindításával maguk elé képzelhessék egykori kultúránkat. Műemlékvédelmünknek az a törekvése, hogy a történeti valóságot szépítés nélkül tárja a szemlélő elé, jól beleilleszkedik je4
