Múzsák - Múzeumi Magazin 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 2. szám
ROMÁN MÚZEUMI KRÓNIKA A 200 000 lakosú Craiova (neve a szláy oral - király szóból ered és királyi várat jelent) Dolj megye székhelye. A város Történeti és Természettudományi Múzeumában állították ki az 1917-ben feltárt craiovai kincset, amelynek páratlanul szép és értékes darabjai a IV. századi géta-dák időből származó ezüstmunkák, és egy teljes szekercekészlet. Ugyanitt látható az ezüstből készült ógörög rhyton, amely általában teljes állatfejet ábrázoló csúcsos ivóedény. A Moldva vidékének gyönyörű emlékei között talán a legszebb a világhírű Sucevita kolostor, amelyet a Movila család alapított. Ion Neculce XVIII, századbeli krónikaíró, a család ősének Purice apródot nevezi, aki - mint Írja - az 1486-os scheiai csatában a bajbajutott fejedelemnek fölajánlotta a lovát. A vezér, kistermetű lévén, nem tudott mindjárt fölkapaszkodni a paripa hátára. Ezért a derék apród így szólt: „Nagy uram, most buckává változom, lépj föl rám, és onnan pattanj a nyeregbe." A hálás fejedelem ezért a Purire (bolha) név helyett a Movila (bucka) elnevezéssel ajándékozta meg kísérőjét, és főúri rangra emelte. E család egyik püspök tagja alapította Sucevitában a kolostort, a XVI. század végén. A iasi Kultúrpalota az elpusztult fejedelmi kastély helyén áll. A ' neogótikus épületet a század elején építették és négy múzeum kapott benne helyet. A moldvai mázas cserépedényeket, fafaragásokat, szőtteseket, halászati eszközöket a Néprajzi Múzeum kiállításán tekinthetik meg az érdeklődők. A városról Mikes Kelemen is beszámol, aki öt évvel a pestis- járvány pusztítása után járt ott: „A város dombon vagyon, de elég szép helyt. De a vizet mesz- szünnen kell hordania a lakosoknak. Öt vagy hat rongyos klastrpm cselek- szi, hogy Jászt városnak lehessen mondani, mert másként a benne való házakért csak falunak nevezhetnénk."
