Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)
1970 / 2. szám
nomabb ízlésről árulkodik. Az itteni kolostor díszítését már az észak-itáliai művészetben jártasabb kőfaragókra bízták. Somogy- vár szobrászati alkotásai valamelyik királyi, esetleg főpapi műhelyben készülhettek. A felsőörsi templom - ki tudja hogyan? - kegyelmet kapott a történelemtől. Csupán toronysisakját tépték le a századok viharjai, maga a torony sértetlen maradt, s jelenleg is a templom legértékesebb része. Ezt a prépostsági templomot nem a király, hanem a Rátót nemzetség alapította a XIII. században. S ma, 750 esztendő múltán középkorunk egyik legszebb építészeti emlékeként áll a Bakony déli dombjai között. Kapubélletének fejezeteit szakállas emberfő, sárkányfigurák és akantuszlevelek díszítik. Homlokzatának román boltíveit - a perzsa eredetű gordiuszi csomó magyar „testvérei" - az úgynevezett Herkules-csomókkal egymásba hurkolt kötegű oszlopok tartják. Felsőörs szerencsésen átvészelte a tatár és a török dúlást, a Balaton-part számos temploma azonban elpusztult az örökös harc során. E századokról ma már csak a templom- és a kolostor-romok beszélnek. Például Dör- gicsén, ahol egykor II. Rákóczi Ferenc ősei, a Bogát-Radvány nemzetség rendezte be szállásait. A honfoglalók utódai itt nemcsak földműveléssel és állattartással foglalkoztak, hanem megtanulták a halászat mesterségét Kibontott sírok Dörgicsén (Zeitler Gusztáv (elv.) is. Erre vall a falu neve. Tudniillik Dörgicse a sügérfélék családjába tartozó durbincs népies neve. A halászszerencséhez pedig a vizek urának áldását is szükségesnek tartották, s a három Dörgicsén ugyanannyi templomot építettek. Kis-Dörgicsén Szent Miklósnak, Felső-Dörgicsén Szent Péternek, a halászok védszentjének, míg Alsó-Dörgicsén - toronyóriással - a Boldogasszony tiszteletére. E három templom nemcsak a kor áhítatáról, hanem életszínvonaláról is tudósít. Okleveles adat szól arról, hogy Alsó-Dörgi- cse - akkoriban Boldogasszony-Dörgicse - papja, Péter 1334-ben 30 kisdénárt fizetett pápai tized fejében. A pápai tized azonban csupán egy hányada volt a dörgicsei egyház kötelezettségeinek. Tizeddel adóztak a jobbágyok a királynak, a földesúrnak, s még a püspöknek is. Vajon honnan teremtették elő a sok pénzt? Erről is van adatunk. Amikor a három Dörgicse Oláh Miklós esztergomi érsek birtokába került, vikáriusa azt jelentette, hogy „a rendkívül haldús Balatonból egyszeri húzásra 20 szekér halat fognak ki a halászok, s a környéken jeles és zamatos borok teremnek". A Boldogasszony templomának tornya — rokkant óriásként - ma is ott áll a Gemye- hegy oldalán. Egyfelől hatalmas pillér támogatja, homlokán két román ikerablak néz a Balaton felé. A torony tövében kakukkfűszőnyeg takarja az egykori cintermet. Ezt a temetőt néhány éve a veszprémi múzeum régészei - Éri István és munkatársai - szállták meg. Előbb az ossariumot, vagyis a csontkamrát tárták föl; majd felnyitották a sírokat. A felső rétegekben még felismerhető csontvázakra akadtak; anya gyermekével, meglékelt koponyájú férfiak, gyékénybe, gyolcsba göngyölt csontok porladtak. A mélyebb rétegekben korábbi századok halottai pihentek: lányok, koponyájukon párta maradványaival, férfiak a lábfejüknél lapuló vaspatkóval. És itt is, amott is sírba vitt dénárok. Eddig csupán románkori emlékekről beszéltünk. Pedig a Balaton környékén a gótika is kivirágzott. Karcsú boltívei, kőbe faragott ablakrózsái még ma is láthatók a sal- földi és a vázsonyi Pálos-kolostor romjain. Egy szép gótikus templom azonban még ma is épen áll. A keszthelyi ferences barátok plébániatemplomát Laczfi István nádor - akivel „kevély hada" élén Toldi a pusztán A tihanyi altemplom (Balla Demeter ielv.) találkozott -, Nagy Lajos kedvelt embere építtette 1386-ban. 1550 körül erőddé alakították át, s szerencsére csak a tornya omlott le a harcok idején. 7
