Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 1. szám

léke a tudomány egy-egy mér­földkövét jelzi. Teljes berende­zéssel látható egy XVII. századi itáliai, egy XVII. századi angol, egy XVIII, századi spanyol-mór és egy több évszázados arab pa­tika. Néhány szót az intézet másik részlegéről, a könyvtárról is. Könyv- és folyóiratanyaga meg­haladja a 250 000 kötetet. Ős­nyomtatványok, az orvostudo­mány és a természettudományok klasszikus műveinek első kiadá­sai (Vesalius, Paracelsus, Bacon, Galilei, Kepler, Descartes stb.), i. e. 400-ból való kézirattöredé­kek és régi kínai szövegek is vannak a gyűjteményben. A ki­tűnő szakkönyvtár és fotókópia­szolgálat, valamint az 55 ország orvostörténelmi szakirodalmát referáló kiadvány mindenkinek rendelkezésére áll. Ugyanúgy, mint a „betegségbemutató” rész­leg, ahol elsősorban a trópusi vidékekre készülő orvosok to­vábbképzése folyik. * A bécsi Egyetem Orvostörté­neti Intézetét Max Neuburger hozta létre 1914-ben (bár az or­vostörténeti tanszék már 1850 óta fennáll). Valójában csak 1920-ban kezdett működni az in­tézet, amikor megkapta a Jose­phinum, a katonaorvosi akadé­mia klasszikus palotáját. Neu­burger egyesíthette eredeti gyűj­teményét a Josephinum könyv-, dokumentációs és tárgyi gyűjte­ményével. Az állandóan fejlődő és rendkívül nagy nemzetközi tekintélyt élvező intézet élén je­lenleg a kiváló Semmelweis- kutató Erna Lesky professzor áll. A könyvtár alapja tehát a Jose­phinum könyvtára volt. Azóta egyetemi intézetek, klinikák, kór­házak átadott könyvanyagával gazdagodott, és ma orvostörté­neti dokumentációs központ. A képarchívum festményeket, met­szeteket, reprodukciókat, nyoma­tokat és fényképeket tartalmaz (mintegy 19 000 darabot). Rend­kívül jelentős képszolgálati te­vékenységet fejt ki az érdeklődő kutatók és a szaksajtó számára. Nagyértékű anyagot őriz a kéz­irattár is: diplomákat, recepte­ket, életrajzokat stb., természete­sen főképp a bécsi orvosi isko­lával kapcsolatos okmányokat. A múzeum tárgyi anyaga a Neuburger-gyűjteményből és a klinikák régi demonstrációs esz­közeiből áll. Persze, itt is a bé­csi emlékek dominálnak. Az ana­tómiai viaszkészítmények (mou- lage-ok) 1775—1785 között Felice Fontana és Paolo Mascagni fi­renzei anatómusok irányítása alatt Firenzében készültek. Az 1192 darabból álló gyűjteményt II. József rendeletére öszvérek hátán szállították a Brenner-há- gón át Bécsbe. (Néhány darabot, közöttük egy életnagyságú női moulage-t, amelyet II. József 1789-ben a pesti orvosi karnak adatott, a Semmelweis Orvos- történeti Múzeum őriz.) A múzeum modern felfogás­ban rendezett kiállítása gazdag anyagot mutat be a felvilágoso­dás korától, a Van Swieten ál­tal létrehozottt első bécsi isko­lától kezdve a XIX. század de­rekán kibontakozó második bécsi iskolán keresztül egészen a XX. századig. Művészi alkotások és különféle emlékanyagok egészí­tik ki a tudományos fejlődést érzékeltető gyűjteményt. * Érdemes kitekinteni a határon túlra, hogy meg tudjuk becsülni saját értékeinket. A Semmel­weis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár e világhírű, 1905 és 1914 óta létező, gazdag gyűjte­mények mellett is nemzetközi rangot érdemelt ki. Sajnos, ná­lunk a nagy kezdeményezéseket ritkán követi rögtön a kivitele­zés. így történt a magyar mú­zeum esetében is. Hőgyes Endre javaslatára voltaképp a Well­come Intézettel egyidőben, 1905- ben alapították, de ezután 60 évig kellett várni, amíg — rész­ben azzal az anyaggal, amit ak­kor összegyűjtöttek — a Semmel­weis Orvostörténeti Múzeum megnyilhatott. ANTALL JÓZSEF Fontana-féle viasz-moulage („izomember”) a bécsi intézetben 35

Next

/
Thumbnails
Contents