Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)
1970 / 4. szám
AZ ALEXANDRIAI KÖNYVTÁR oh Homérosz istenítését ábrázoló relief Nagy Sándor-mozaik, az uralkodó a Dáriusz király ellen vívott isszoszi csatában Az alexandriai Múzeum alapítói i. e. 300-290 között: egy művek uralkodó, a szó ókori értelmében vett felvilágosodott abszolutizmus képviselője s egy irodalmár (egyidőben Athén kormányzója) - név szerint I. Pto- lemaiosz Szotér, Nagy Sándor dinasztiaalapító hadvezére és Pha- léroni Demetriosz voltak. A Múzeum tulajdonképpen akadémia volt. Tudósok éltek s működtek benne államköltségen. Élén a hellenizált egyiptomi vallás egyik papja állt. Akkoriban a tudománynak a vallás árnyékába kellett húzódnia. Ám nem a „protokoll-főpap", hanem a Múzeumhoz tartozó könyvtár vezetője volt Alexandria legjelentősebb intellektuális személyisége. Erre mutat, hogy nevüket megőrizte az írásos emlékezés (a papokét nem): Phaléroni De- metrioszon kívül ismerjük még Kürenai Kallimachos, Rhodoszi Appoloniosz, Bizánci Arisztopha- nész s mások, sőt egyszerű könyvtári alkalmazottak nevét is. A könyvtár - minden rendű s rangú tudományos intézmény nélkülözhetetlen segédeszköze - az idők során messze túlnőtt az akadémia jelentőségén. Miként megalapítása, úgy gyarapítása is a politikai-kulturális hellenizálásra törekvő Ptolemaio- szok államrezonjának szerves tartozékává vált. S mint általában az államrezon - nem válogatta meg eszközeit. Az egyiptomi görög királyság megbízottai átkutatták a kikötőkbe érkező hajókat kéziratok, tekercsek után, hogy érvényt szerezzenek a be- szolgáltatási utasításnak. A gazdag Egyiptomba nemcsak tudósok, írók áramlottak Görögországból (akár ma Angliából Amerikába), hanem az akkori idők könyvei, a tekercsek is. III. Pto- lemaiosz például az athéni könyvtárból lemásolás céljából kölcsönkérte a nagy görög drámaíró-triász, Aiszkhülosz, Szophok- lész és Euripidész kéziratait. Tizenöt talentum letétet adott biztosítékként. Az egyiptomi uralÄS?
