Múzsák - Múzeumi Magazin 1970 (Budapest, 1970)

1970 / 1. szám

Embertelen múlt emlékei Régi igény kielégítésére vál­lalkozott a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum, amikor falai között otthont adott „A magyar büntetőjog emlékei 1514—1919” című kiállításnak. (Már a mú­zeum műemlék jellegű épületei is figyelmet érdemelnek. A XVIII, század közepéről valók, és a kiskun kerület székházául, valamint tömlöcéül szolgáltak. Később helyet adtak a járásbí­róságnak és a szolgabírói hiva­talnak. Bár az egykori börtön az elmúlt kétszázötven év alatt több alkalommal átépítésen ment át, egyes részei megmaradtak ere­deti állapotukban.) A kiállított anyag nagyrészt az Igazságügyminisztérium 1910-ben megszervezett börtönügyi múze­umának gyűjteményéből szár­mazik, és sokoldalúan illuszt­rálja a feudális múlt „igazság­szolgáltatásának” szörnyűségeit. Dr. Bónis György drámai ha­tásra törekedve csoportosította a dokumentumokat: szégyenpad, nyakkaloda, pellengér, szöges­bot, korbács, deres és egyéb kínzószerszámok fogadják az első teremben a látogatókat. Egy szégyentáblán ez olvasható: „Mi­vel tehénlopásban tapasztalta- tott azér 64 Pálca ütésre és egy Esztendőbéli Rabságra ítéltetett.” Majd a siralomház és a halál- büntetés fajtáinak szemléltetése következik: pallos, kivégző szék, kerék, s a kínvallatás kegyetlen szerszámai — hüvelykszorító, nyelvégető, szemkihúzó stb. — sejtetik a kor embertelen vilá­gát. Az a négyszáz év, amelyet a gyűjtemény reprezentál, egybe­esik a magyarság reformtörek­véseit eltiporni igyekvő Habs­burg abszolutizmussal. így a Wesselényi-féle összeesküvésről, II. Rákóczi Ferenc elítéléséről, Martinovits apát és társai moz­galmáról, Kossuthról, Táncsics­ról, az aradi vértanúkról, az 1848—49-es szabadságharc leve­rése utáni viszonyokról is látha­tók itt dokumentumok, köztük eddig ismeretlen, tárgyi emlékek. Külön teremben láthatók a betyárvilág emlékei: Angyal Bandi fegyvere, Zöld Marci bot­ja, Sobri Jóska megsárgult fény­képe, emlékek Rózsa Sándorról és rabtársairól, pandur csákó és pisztoly, koplaltató láda és a ma­gyar múlt elmaradhatatlan kel­léke, a deres, kötéllel, kancsu­kával. Kiállítottak egy hatalmas fekete koporsót is, oldalán négy fogantyú, alján csapóajtó. A sze­gedi börtönben ebben temették el az elhunyt rabokat. Négy rab vitte, ráhelyezték a sírgödörre, a csapóajtón át kiürítették tartal­mát, s mentek a következő ha­lottért. Így temetkeztek egyetlen koporsóval. A kiállítás zárótablója a Hor- thy-fehérterror rémtetteit idézi. Itt végezték ki a kiskunfélegy­házi direktórium négy tagját. Iványi Sándort, Mártonfy Er­nőt, Héder Antalt és Némedi Varga Sándort. Hősi példájukra emlékeztetnek a dokumentumok. BOROSS DEZSŐ 17

Next

/
Thumbnails
Contents