Múzeumi Magazin 1969 (Budapest, 1969)

1969 / 2. szám

A terület gazdag eredménnyel viszonozta az itt dolgozó régészek fáradságos munkáját. Az ered­mények birtokában az én feladatom volt az Elő- kapura és környékére rendezési és helyreállítási tervet készíteni. Természetesen kívánatos volt, hogy a tervezés­nél átfogó koncepció érvényesüljön, hiszen — bár az Előkapunak és környékének önálló és kiemel­kedő jelentősége van — az része a várost kö­rülölelő egész védőrendszernek s a helyreállítás, bemutatás megtervezése ezzel azonos alapelvek, rokon gondolatok alapján készült. Az egykori vizesárok érzékeltetésére itt is foly­tattuk a Lenin körúti városfalaknál megkezdett szintsüllyesztést. Ezzel egyrészt egyedülálló lehe­tőség nyílik arra, hogy a Lenin körúti épületek el­avult hátsó szárnyainak folyamatos szanálása után az árokszintről biztosítsuk a városfalak Elő- kaputól a Hátsókapuig terjedő és kb. 300 m hosz- szúságú, összefüggő szakaszának impozáns látvá­nyát. Emellett értelmezőén tagolja a városháza körül jelenleg egymásba folyó területet, s ha zöm­mel nem is felmenő fal- és épülettömegekkel, de az árokrendszerből kiadódó negatív terekkel s az azt kontúrozó városfalakkal ismét rendet teremt. A területrendezés eredményeként a vizesárkot határoló contra-escarp mellvédszerű felfalazásá­val ismét kialakul a falszoros, s ez magától érte­tődő módon tereli a város gyalogosforgalmát vissza a középkori útvonalra: a külső városfalon keresz­tül a városkapun át a városmagba. Városszerkezeti szempontokat és a kutatás ered­ményeit figyelembe véve, a várostorony és Storno- ház közötti, mintegy 6 m hosszban hiányzó belső városfal-szakasz kiegészítését tervezzük, s az egy­kori toronyőrház területén belül kívánjuk vissza­állítani a Tűztorony I. szintjére vezető feljáratot. Ezzel paralel természetesen megszüntetjük a kapu­alji boltozatáttörést s a jelenlegi vas csigalépcsős feljárót. A tornyon belül az elbontott középkori födémszinteket visszaállítjuk. A torony tövében feltárt nagyjelentőségű római kapumaradványok és út fölé — megnyugtató meg­óvásul —, a meglevő bástya falai által határolt alapterülettel, vasbeton födém kerül, kb. a bástya egykori járószintjének magasságában. A födém kilátó-pihenőteraszként is szolgál. Az egykori to­ronyőrház helyén elhelyezett lépcsőn közelíthet­jük meg a római szintet és a kilátóteraszt. A fedett római szint területén, a várostoronyban és a lép­csőtérben — múzeumi kezelésű — várostörténeti kiállítást tervezünk. A rendezés feladatkörébe tartozott a korszerű közlekedés igényeinek kielégítése is. A régi város­kapu a gyalogosok és lovaskocsik fogadására ké­szült, s az új elrendezésben célja ismét a gyalogo­sok útvezetése a régi nyomvonalon. Bár a történeti városmagot — a korszerű város- rendezési elveknek megfelelően—„gyalogvárossá” nyilvánították, bizonyos elengedhetetlen célfor­galom érdekében ki- és bevezető autóútról gon­doskodnunk kellett. Tervezett helyén a városfalgyűrűt közel merőle­gesen metsző, 6 m széles autóút az Előkapu vé­dett, műemléki területének egy pontját sem érinti. Az autó- és gyalogosforgalom teljesen szétfésült, egymást nem zavarja. Az út a városháza mögött kialakítandó autóparkoló hossztengelyébe érkezik és kikerüli a Városház u. 12. sz. épület hátsó hom­lokzatában rejlő középső városfalat. A tervezett területrendezési és helyreállítási munkák költségeit az Országos Műemléki Fel­ügyelőség \&l\alla. A kiviteli munkákat is az OMF Soproni Építésvezetősége végzi, s a tervek szerint 1970-ben fejezi be. Dr. Kissné Nagypál Judit 41

Next

/
Thumbnails
Contents