Múzeumi Magazin 1969 (Budapest, 1969)

1969 / 2. szám

AZ EL NEM IDEGENEDETT VILÁG KÉPEI ELŐTT

SZABÓ PIROSKA (12 ÉVES) RAJZA

KIS SZABÓ ILONA (8 ÉVES) RAJZA

WINKLER ZSUZSA (12 ÉVES) RAJZA

pályázatra beérkezett 4000 rajz. A kiállításon látható volt mintegy 350.

Balogh Jenő, Farkas György, Illés Árpád és Bernáth Elek festőművész-tanárok, a beküldött anyag bírálói, három kategóriában díjaztak.

A közlekedési téma két irányba terelheti az alkotó fantáziáját. Elvezethet az EMBEREKHEZ, és messze vihet, el a GÉP, a TECHNIKA csodái felé.

Azok a pályázók, akik az utóbbi célra törekedtek, messze kerültek a képzőművészettől, messze az egyént érlelő motívumhalmaztól. Ilyen természetű rajzokat is díjazott a bíráló bizottság.

(A kiállítás gyermeklátogatói közül három 12 éves fiúcskát kifaggattam:

■— Nekem ezek az autók tetszenek.

— Az a piros, régi típusú autó... olyan élethű,

hasonló, bár a repülőt szerintem kopírozta, talán a másikat is...

A fiúk elsiklottak a szuggesztív erejű rajzok felett, a járművek minél pontosabb felismerése, azok típusa, a közvetlen technikai vívmány irányította véleményüket — és nem is lehetett másként.

Idős „műértő” bácsik fennhangon adtak értékelést: „minden megvan rajtuk, ahogyan a valóságban is; nyüzsgés, mozgalmasság és minden más. Csodálatosak ! Aranyosak!")

A rajzok többsége, különböző felkészültségi szinten, a közlekedés emberi vonatkozásait tárja fel.

gyermek- és serdülőkori rajzolás olyan alkotói periódus, amely az egyetemes emberi megismerés kezdeteinek egyéni megismétlését jelenti az alkotó részéről. Az értő közönség megkülönböztetett érdeklődéssel figyeli a gyermekrajz-ki- állítások anyagát, mert újabb — nem egyszer pótolhatatlan — jelzéseket kap a világról, az emberről. A gyermekrajzok többségében az alkotók szubjektív érzelmei eredetien öltenek testet, a kis ,,művészeknek” tárgyukhoz kötődött emberi viszonylatai jelennek meg. S minél inkább megvalósul ez az egység munkáikban, annál inkább tarthatnak számot arra, hogy műalkotássá nőjenek előttünk, hogy érzelmeket, gondolatokat keltsenek bennünk, tisztát és élményszámba menőt.

A gyermek konvenciók nélkül alkot. Jelen van a kellő absztrakció, megvalósul a tipizálás. Jóllehet, az alkotók tevékenységében a véletlenek, a rajztechnikai bizonytalanságok, a dimenziós nehézségek is feltűnnek, mégis, megfelelő szerkezetben, formában kerekedik elénk a tartalom és mondanivaló.

58