Múzeumi Magazin 1969 (Budapest, 1969)

1969 / 4. szám

szülőházhoz. De ahogy telnek az évtizedek, az illetékesek egyre ke­vesebbet törődnek a zarándokhely állapotával. 1924-ben már össze- dűlésselfenyeget a Petőfi-ház. Ekkor segít a nemzeti összefogás. A helyzet 1948-ban, a szabadságharc 100. évfordulójára, változik, majd 1952- től a múzeumok és művelődési házak országos központja veszi át afelügye­letet, s az utcai szobát eredeti bú­torokkal berendezi. SZENT A KÜSZÖB A házba lépve a látogató a nyi­tott kéményű konyhából balra jut az utcai szobába. A küszöb felett e sorok olvashatók. „Szent a küszöb, melyen beléptem én, Oh, szent a szalmakunyhók küszöbe! Mert itt születnek a nagyok, az ég A megváltókat ide küldi be.” Jobbra, az ablak mellett, kemény­fából készült ágy. Ebben született Petőfi. Az ágy mellett öreg almári­um, fölötte pedig Orlay Petrich Soma Egy estém otthon című fest­ménye. (Másolat, az eredeti az esztergomi Keresztény Múzeumban található.) Petőfi azonos című ver­sének illusztrációja. Az ajtó melletti sarokban áll a költő ládája. Ez még atyjáé volt. Erről a ládáról olvas­hatunk az Anyám tyúkja című versben. Még két eredeti családi ereklye van a szobában: egy ón- kancsó, mellyel megkeresztelték az újszülöttet és az öreg Petrovics 1745-ből származó, fafaragású pi­pája. A szoba bútorzatának többi da­rabja nem volt a család tulajdoná­ban, de korabeliek. Hasonlókkal bútorozták akkortájt Kiskőrös va­lamennyi lakószobáját. A szabad kéményű konyha egé­szében rekonstrukció. A használati tárgyak nem eredetiek, de korhűek. Ilyeneket használt Petőfi édesanyja. (Foto: Tarján Annamária) I» Í8S Talán kivétel a költő dajkájának, Kurucz Zsuzsannának, tésztaszűrő­je és burgonyatörője. BÖLCSŐTŐL A KOPORSÓIG A világszabadság lánglelkű dal­noka 120 éve halott. Ez alkalomból a szülőház háta mögött levő új épületben állandó emlékkiállítás nyílt, amely bemutatja Petőfi életét, életművét. Az első szoba tablói és tárlói a bölcsőt, a gyermekkort, majd a pályakezdés éveit vetítik elénk. Az ifjú Petőfi több mint nyolc he­lyen járta iskoláit. Az első nyomta­tásban megjelent vers, A borozó, még Petrovics Sándor aláírást vi­selt. Megelevenednek a keserves katonai és vándorszínészi évek is. Itt találjuk Barabás Miklós Petőfi- képét. A következő Szobában sokasod­nak a látnivalók. Képek, szobrok, versek, kötetek. Dokumentum a Tizek Társaságáról, íróbarátok bú­torai. Feleségének használati tár­gyai, s egy hiteles kép a költőről. A látnivaló magával ragad. S ez csak fokozódik, ahogy a látogató előrehalad a kiállítási termekben. Petőfi és a világszabadság, Petőfi a világ költője — csak címekre szo­rítkozhatunk. Egy vitrinben a költő orosz, ukrán, olasz, finn, lengyel, német, kínai, francia, cseh, vietnami, román, holland, angol nyelvű kötetei. S az első szobor, melyet szülőváro­sa állított fiának. Petőfi, Bem és a szabadságharc anyagával zárul a ki­állítás. A z emlékkiállítás méltán tarthat számot nagy érdeklődésre. Anyagával, rendezésével mérték­tartó emléket állít Petőfi Sándornak. Csak a dicséret hangján szólhatunk a forgatókönyv készítőiről, Ballá­nyi Enikőről és Miklós Róbertról, a Petőfi Irodalmi Múzeum munka­társairól. Dicséret illeti a kivitelezőt, a Központi Múzeumi Igazgatóság Kiállításrendező és Propaganda Osztályát is. Dr. Boross Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents