Múzeumi Magazin 1969 (Budapest, 1969)

1969 / 1. szám

likus plébánia anyakönyvei egészen mesz- szire visszamennek. Meglepetést hoztak a templom körüli ása­tások is. A déli oldalon előkerült az előz­mény: egy Árpád-kori körtemplom alap­fala, mellette pedig plébánia?, iskola?, vala­mint egy harangtorony romjai. Ezek rom­kert formájában kerülnek megőrzésre, bemutatásra. A vár felé indulva most már, balról a Vízi­kaput látjuk, s rajta át a Bodrogot. A ha­gyomány szerint e kapuval szemben végez­ték ki a Rákóczi-szabadságharc Ocskay mellett leghírhedtebb árulóját, Bezerédy Imrét. Épp ott, ahonnan a kaput nézzük. Még mindig nem a vár következik, hanem jobbkézről, — az ország legszebb vendég- fogadója. Borostyán a neve. Épülete alig­hanem I. Rákóczi György idején készült, a fejedelmi udvarba érkező küldöttek szál­lásául. Később trinitárius kolostor, majd lakóház. Nevét főépületének évszázados díszéről kapta: a két méter vastag falakra felfutó, mélyzöld borostyánról, melyet a több éves átépítés során sikerült megkí­mélni. A sárospataki Rákóczi Múzeum — még egy ilyen van vidéken: a visegrádi —, köz­vetlenül a Nemzeti Múzeumhoz tartozik. Kiállításai a sokat vitatott korú Vörös­toronyban és a könnyed reneszánsz loggi­ával ahhoz csatlakozó háromszárnyú kas­télyban kaptak helyet. A ma látható anyag, melynek megtekintésére egy-másfél órát szánjunk legalább, hat részre oszlik. A hangsúly azonban az „állandó", azaz évti­zedesre tervezett, 1967-ben elkészült Rá- kóczi-kiállításé. A gótikus templom és a kolostor-szálló 19

Next

/
Thumbnails
Contents