Múzeumi Magazin 1969 (Budapest, 1969)
1969 / 3. szám
Bemutatjuk vidéki múzeumainkat FEJÉR MEGYE MÚZEUMAI István király Múzeum (Székesfehérvár, Gagarin tér 3.) Alapító évéül az 1873-as esztendőt számítjuk. Gyűjteményei: régészeti, római kőtár, numizmatikai, helytörténeti, legújabb kori, néprajzi, természettudományi, antropológiai. Új, állandó kiállítása 1962-ben készült, a megye történetét mutatja be a legrégebbi időktől napjainkig. Időszaki kiállításai (évente kb. 10) szervesen egészítik ki a Csók István Képtár programját. Ma a legnagyobb és legjelentősebb vidéki múzeumok egyike. Csók István Képtár (Székesfehérvár, Bartók B. tér 1.) Schmiedl Ferenc városi kultúr- háznak tervezte. Képtár és könyvtár található az épületben. Az iskolai éveit Székesfehérvárott töltő, a várossal később is kapcsolatot tartó Csók Istvánról kapta nevét. Az első években (1955-től) főként nagyméretű, történeti festészetet bemutató kiállításokat rendeztek, a Szépművészeti Múzeummal és a Magyar Nemzeti Galériával közösen. Képzőművészeti rangját az 1963-ban, Magyarországon először, bemutatott Csontváry-kiállítás rendezésével szerezte. Főképp modern magyar gyűjteménye gazdag. Középkori Romkert (Székesfehérvár, Szabadság tér) István király egykori bazilikájának feltárása után, 1938-ban nyílt meg a romkert, amelyhez Lux Géza kőtárat tervezett. A romkert a legfontosabb magyar műemlékek egyike. A középkori állami élet fontos színhelye volt: királyok koronázása, temetéseik, esküvőik, követek fogadása falai között zajlottak le. Dunaújvárosi Múzeum (Dunaújváros, Ady E. u. 5.) A Dunai Vasmű és a város az egykori bronzkori telep és a temető, másrészt a római tábor, Intercisa és a hozzátartozó település fölött épült fel. Az 1949 óta folyó rendszeres ásatások olyan nagyszámú és értékes anyagot hoztak felszínre, hogy a város kívánságára 1950-ben múzeum létesült. Gyűjteményei: régészeti, várostörténeti, néprajzi. Régészeti gyűjteményében a III— IV. századi temető anyaga jelentős. Gorsium, Szabadtéri Múzeum (Tác) 1962-ben a Művelődésügyi Minisztérium múzeummá nyilvánította az 1958 óta folyó ásatásokat. Ma ez az ország legnagyobb szabadtéri múzeuma. Benne megtalálhatjuk az eddig feltárt római villák alapfalait, egy IV. századi temetőt, díszkutakat és egy kőtárat. Vörösmarty Emlékmúzeum (Kápolnyásnyék) A volt Vörösmarty-házban, 1950- ben jött létre. Az öt szobából álló kiállításon Vörösmarty életére, működésére vonatkozó iratok, fotók, művek láthatók. A legértékesebb az a néhány eredeti irat (a székes- fehérvári megyei levéltár anyagából), amely Vörösmarty székesfehérvári iskolai éveire vonatkozik. Vajda János Múzeum (Vál) 1954-ben, a váli erdészlakban alakult, ott, ahol Vajda János gyermekkorát töltötte. A középső, kemencés konyhát és a bal oldali szobát korabeli népi bútorokkal rendezték be. A jobb oldali szoba a Vajda család polgárosuló ízlését tükrözi. A falakon Vajda János életével, korával és jelentőségével foglalkozó tablók láthatók. Beethoven Múzeum (Martonvásár) Az egykori Brunswick-kastélyban, a mai Mezőgazdasági Kutatóintézetben, 1958-ban alakult meg a Beethoven Múzeum. Kiállításán Beethoven és a Brunswick család kapcsolatáról láthatunk dokumentumokat. A múzeum bemutatja a család bútorait, köztük azt a zongorát, melyen Beethoven is játszott. Láthatunk továbbá néhányat Beethoven kottáiból és Jozefinnel váltott leveleiből. A kis gyűjtemény jelentőségét a kastély, a park és az évente ismétlődő, szigeti koncertek együttesen adják. Csók István Múzeum (Cece) 1962-ben, az Idegenforgalmi Hivatal segítségével, jött létre a Csók család házában a múzeum. Kiállításán a festő által a múzeumnak adományozott képeket, bútorokat láthatjuk. Gárdonyi Géza Múzeum (Agárd) Gárdonyi szülőházában, az egykori uradalmi gépész házában létesült a múzeum, 1963-ban. Kiállításán korabeli konyha- és szobaberendezéssel, Gárdonyi életpályáját reprezentáló tablókkal és néhány eredeti Gárdonyi-levéllel ismerkedhetnek meg a látogatók. Helytörténeti Múzeum (Csákvár) A megye első falumúzeuma, amely — egy helyi gyűjtő munkássága és a csákvári tüdőszanatórium segítsége eredményeképpen — 1964-ben nyílt meg. A hosszú falusi ház öt helyiségében Csákvár történetével, a híres helyi fazekasság emlékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók. Sukorói Néprajzi Ház (Sukoró) A Sukorói Néprajzi Ház Fejér megye első, a helyszínen megőrzött és múzeumnak berendezett néprajzi objektuma. A XIX. század közepén épült parasztház jellemző módon képviseli a Velencei-tó környékének népi építészetét. A nyitott köményes ház a vidék jellegzetes használati eszközeit és berendezési tárgyait mutatja be. 1967-ben nyílt meg. Kuczka Judit RÉSZLET A TÁCI SZABADTÉRI MÚZEUMBÓL 53
