Múzeumi Magazin 1969 (Budapest, 1969)
1969 / 2. szám
HÍREK - KRÓNIKA • HÍREK - KRÓNIKA • HÍJ világra hozni a 2500 éves múltból. Említésre méltó az ott talált drágaköves díszítésű aranyszobor is, amelyet az i.e. IV. században készített értő mestere. A ,,transatlanti hagyomány” mint kiállítási téma Az amerikai közfelfogás szerint az Afrikából behurcolt néger rabszolgák kultúrája csak zenéjével hatott a „fehér” világra. (Gondoljunk a spirituálé-, blues-, jazz-vonalra és kihatásaira. Mindezek Amerikából indultak el hódító útjukra.) A New York-i Museum of Primitive Art egyik kiállítása most túllép ezen a hiedelmen, és a képzőművészeti kapcsolatokat szemlélteti. Érdekes megfigyelni, hogyan sorvadtak el és vesztettek művészi értékükből a XIX—XX. századi amerikai néger művekben az eredeti afrikai motívumok, a maszkok és totemek ábrázolásai. Kincsek a szemétládában Ezen a címen nyitott múzeumot még 1962-ben Robert Pot, Wuppertal köztisztasági üzemének tulajdonosa. Csak a szemétben talált régiségeket állítja ki. Eddig mintegy 7000 értékes darabot gyűjtött össze. 90 éves a belgrádi hadimúzeum Még 1878-ban alapította Milan Abrenovié Jugoszlávia manapság leglátogatottabb múzeumát. Bár a két világháború alatt alaposan megritkították a gyűjteményt, jelenleg mintegy 32 000 tárgy, ugyanannyi fénykép és 41 000 film van az intézmény birtokában. Mindennapi kenyerünk múltja A világ egyetlen „kenyérmúzeuma” a nyugat-németországi Ulmban található. 8 diorámában mutatják be az őrlés és sütés múltját az ókori kelettől a középkorig. Eredeti tárgyak és másolatok ezreit is elhelyezték a sütőipar történetét reprezentáló kiállításon. Múzeumba kerül az Apolló 8. Általános feltételezések szerint Borman, Lowell és Anders űrhajóját múzeumban helyezik el. Valószínűleg így dönt a NASA (az amerikai űrhajózási társaság) az Ápolló 8. alapos, tudományos kivizsgálása után. Az űrhajó tehát a hold tízszeri megkerülése után sem vonul végleg nyugalomba, hanem a tudományos ismeretterjesztést fogja szolgálni. Kínai messiás a rietbergi múzeumban Az i. u. V. századból (Vei-dinasz- tia kora) származó érdekes szobor, egy bódhisattva-Maitreya-ábrázo- lás, a múzeum ékessége. A kínai buddhizmusban érdekes messiástannal találkozunk — kontemplativ égi buddhák embert vigasztaló alakjával. Az említett szobor az indiai testiség-ábrázolást finom vonalaival szellemi absztrakcióra merevíti, és beilleszkedik Kína nemzeti formakincsébe. OLVASSA, TERJESSZE A MÚZEUMI MAGAZINT ! 16 PÁRIZS LÁNGJAI, 1967 (Foto: Magyar Jánosné) Bortnyik Sándor kiállítása A Tanácsköztársaság ötvenedik születésnapjának ünneplésére a Magyar Nemzeti Galéria is felkészült. A jubileumi évforduló kiemelt eseménye volt Bortnyik Sándor kiállítása a Nemzeti Galéria földszinti teremsorában. A nagyszabású tárlattal a magyar művészettörténet régi adósságát törlesztettük le. Az első magyar Lenin-portré (1918) megalkotójának küzdelmes, eredményekben gazdag pályáját az ünnepi visszaemlékezéskor mindenképpen aktuálisnak éreztük. Hiszen az 1910-es évek közepe táján fellépett kommunista művész napjainkig hű maradt önmagához, elveihez. A kiállítás adta lehetőségen belül igyekeztünk jellemző keresztmetszetben felsorakoztatni a mester szerteágazó, sokirányú munkásságát. A közel négyszáz kiállított alkotás között megtaláltuk festményeit, akvarelljeit, rajzait, gouache- jait, linó- és fametszeteit, monotypi- áit és plakátjait. De, természetesen, nem elsődlegesen a műfaji változatosságra törekedtünk, mert az életmű egésze jelentős, kiemelkedő és a fejlődést világosan érzékeltető művek szerepeltetése volt vezérlő szempontunk. A bemutatott anyag nagy részét maga Bortnyik Sándor bocsátotta rendelkezésünkre. Ugyanakkor köszönettel tartozunk a műgyűjtőknek is. És itt kell megemlítenünk a Munkásmozgalmi Múzeum szíves segítségét, ugyanis saját — a Budavári Palotában látható — kiállításukat fosztották meg két korai, fejlődéstörténetileg fontos Bortnyik-képtől, hogy azok a Nemzeti Galéria kiállításán szerepelhessenek. N. Pénzes Éva VÖRÖS MÁJUS, 1919 (Foto: Petrás István)
