Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)
1968 / 2. szám
„Gauguin és Van Gogh — ők ketten azok, kikhez — bár más utakon haladtam — végeredmény gyanánt látszólag talán legközelebb jutottam a művészi rokonságban... Mégis meggyőződésem, mások vagyunk mind a hárman. Egészen más a Gauguin „Noa-Noa’’-ja, mint a Van Gogh „Napraforgó”-ja vagy Piacsek bácsi apámmal a vörösbor mellett.” Negyedik és egyben utolsó korszakában festette elragadó pasztellportréit feleségéről, Lázárinról, családja tagjairól, Anelláról és szép pesti asszonyok finoman dekadens képmásait. Legjelentékenyebb késői alkotása az a portrésorozat, melyet a Nyugat folyóirat köréből, Babits Mihályról, Szabó Lő- rincről, Osvát Ernőről stb. készített. „La akarom festeni mindazokat, akik ezt a viszontagságos kis maradék országunkat naggyá, kultúrájában elismertté teszik.” Végtelenül termékeny, bámulatosan frissen, gyorsan dolgozó művész volt. Gigászi életművében nyolcvan jellemző és kiemelkedő alkotását válogattuk most össze a Magyar Nemzeti Galéria, az Iparművészeti Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum és magángyQjtők anyagából. A válogatásnál arra törekedtünk, hogy a kiváló mester festői fejlődését, minden korszakát érzékeltessük. dr. Bodnár Éva Fotó: Petrás István
