Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)
1968 / 2. szám
falumúzeum Tüskevárott Az utca poros, a hőségben csak a libák merészkedtek az utcára, ők is árnyékba bújtak. Ha autó áll meg a kis parasztház előtt, egy pillanatra benépesednek a környékbeli ablakok, aztán megint csend lesz. Kezdik már megszokni a tüskeváriak, hogy múzeumuk van, s hogy egyre többen keresik fel. A ház falán emléktábla: Karácson Imre szülőháza, 1863. A nevet jobbára csak a szakemberek ismerik, pedig illenék tudni: ő volt az, aki európai tudós létére bebocsátást nyert a szultán levéltárába. S ez az oka halálának is: kutatás közben itt valami régi lomtól vérmérgezést kapott. A ház tavaly óta múzeum. Néhány lelkes helybeli és a Veszprémi Múzeumi Igazgatóság összefogásának eredményeként mindaz a sok régészeti, néprajzi és helytörténeti emlék. melyet az elmúlt évtizedek alatt összegyűjtöttek a tüskeváriak, vitrinekbe és a falakra került. Kőkori munkaeszközök, római kőtöredékek, bronzszobrocskák, mécsesek, a valamikori Pálos rend írásos és tárgyi emlékei, barokk templomi bútorzat fotója (az eredeti Esztergomba került, a budapesti Szép- művészeti Múzeumban pedig egy gótikus madonnájuk van), a falusi céhek emlékei, 1919-ből sok veszélyen át is megmentett dokumentumok, pásztorfaragások, szőttesek, népi munkaeszközök, együtt vallanak Nagyjenőről. (A falu ugyanis csak a török hódoltság alatt kapta a Tüskevár gúnynevet, mert tüskések voltak a törökkel szemben az itteniek, s ma is büszkék szerzett nevükre.) S persze, a múzeumra, mely róluk vall, s melynek tárgyait ők mentették meg a pusztulástól, ők, a tüskevári parasztemberek, kiszesek, úttörők, a tanácstitkár, a plébános: mert még a szószékről is gyűjtött a pap. Meséli, egyszer egy faragott dobozból kínálták cigarettával: sótartó volt, múlt századbeli. Már az is a vitrinben van... Bemutatjuk a vidéki múzeumokat BÁCS-KISKUN MEGYE A millennium, az ország ezeréves fennállásának ünnepségei feílenditecték a vidéki városok mú- zeumalapítási kedvét is. A mai Bács-Kiskun megye múzeumainak többsége is ekkoriban kezdte meg munkáját. A Katona József Múzeum alapjait a kecskeméti városi tanács 1894. évi határozata rakta le, mai épületébe 1923-ban költözött. A Madarassy László, majd később Szabó Kálmán néprajzkutató által gyűjtött tárgyakat a II. világháború szinte teljes egészében elpusztította, a felszabadulás után a gyűjtőmunkát is élőiről kellett kezdeni a kecskemétieknek. Kiemelkedő szépségű bronzkori, szkíta, avarkori régészeti emlékek láthatók a múzeum állandó kiállításán, numizmatikai gyűjteményének legszebb darabjai a több mint húszezer darabot számláló Zsigmond-kori érem- együttes. A környékre jellemző szőlő- és gyümölcstermesztés, a pásztorkodás és a földművelés hagyományos eszközei és a régi paraszti élet népművészeti emlékeit hely hiányában csak időszaki kiállításokon láthatják az érdeklődők. A kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumot 1902-ben alapították, majd 1940-ben talált otthonra az egykori Kiskun-kerületek székházában. 1949-ben ide telepítették át a budapesti Börtönmúzeumot is és ennek számos érdekessége ma is itt lácható, így Martinovics Ignác fővesztő széke és az 1848—49-es szabadságharc rabságba hurcolt hőseinek börtönökben készített faragásai és rajzai. A múzeum udvarán áll egyébként az egyik legszebb kiskunfélegyházi szélmalom is, melyet 1860-ban építettek. S e múzeumban láthatják a művészetkedvelők Holló László, Kossuth- díjas festőművész több alkotását, melyeket a művész tíz éve ajándékozott szülővárosa múzeumának. A Kiskunság másik jeles múzeuma a kiskunhalasi Thorma János Múzeum. Elődje már 1874- ben működött, de a világháború itt is félbeszakította a munkát, amely csak 1950-ben kezdődött meg ismét. (Akárcsak a Csipkeház esetében, melynek világhírű gyűjteményét külön is bemutatjuk következő számaink egyikében.) A megye egyik legnagyobb múzeuma a bajai Türr István Múzeum. Az előbbieknél jóval később alakult, 1935-ben. Itt Nagy István festményei, Teles Ede szobrai és plakettjei, s a helyi művészek, kiemelkedő alkotásai mellett jelentős régészeti és történeti anyagot láthatnak az érdeklődők többek kozott Türr Istvánnak, az olasz szabadságmozgalom magyar harcosának hagyatékát is, A Bács-Kiskun megyébe látogatók Kalocsa vidékének jellegzetes népviseletét, motívumokban gazdag hímzéseit a kalocsai Viski Károly Múzeumban ismerhetik meg. Kiskörösön Petőfinek állít emléket az eredeti bútorokkal berendezett Petőfi Emlékmúzeum. A sort adunapataji és a dunavecsei helytörténeti gyűjtemények egészítik ki. Sz. Gy. Kecskemét, Katona József Múzeum 15 Képünkön: Új szerzemény: népi ügyességi játék (Molnár István, plébános)
