Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)

1968 / 1. szám

Gábor Miklós alakítása 1962-ben, a Madách Színházban

dag anyagában, mint a pompás szövetben az aranyszállal hímzett minták, bukkannak elő a Hamlet- előadások képei, szinlapjai, díszlettervei, egy-egy fordítás címlapja. Néhány apróság meglepd: Egressy az 1839-es pesti Hamlet előtt az Athenaeum című folyóiratban cikksorozatot Irt, „Hamlet ismertetése” címmel a szerepről, elképzeléseiről. És az 1962-es Hamlet „mellékterméke” Gábor Miklós lenyűgözően érdekes tanulmánysorozata, vagy inkább a szereppel való birkózásnak naplója .. .

Hamlet, a tragédia elválaszthatatlan a magyar színjátszás történetétől, — Arany János százéves fordítása jóvoltából a legmagyarabb Shakespeare-mű. És Hamlet, a szerep, elválaszthatatlan legjobb színészeinktől. A dán királyfi történetének előadása és eljátszása színház és színész állandó próbaköve, mércéje, vágya és álma. Anglián kívül aligha van ország, amelynek színi kultúrájával annyira összeforrott volna Shakespeare és a Hamlet, mint a miénkkel.

Takács István

„Több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mintsem bölcs elmétek álmodni képes"

„Eredj kolostorba; minek szaporítanál bűnösöket!"

„Ó, mily gazember, s pór rab vagyok én!”

A túloldali képek szövege:

1. Kotsi főtki János (1794)

2. Egressy Gábor (1839)

3. Szacsvay Imre (1879)

4. Somló Sándor (1892)

5. Törzs Jeni (1909)

6. Beregi Oszkár (1911 is 1930)

7. Ódry Árpád (1923)

8. Somlay Artúr (192S)

9. Táray Ferenc (1931 is 193S)

10. Uray Tivadar (1940)

11. Várkonyi Zoltán (1943)

12. Básti Lajos (1952)

13. Major Tamás (1952)

14. Mensdros László (1955 Debrecenben)

15. Patassy Tibor (1964 Déryné Színház)

„Meghalni — elszunnyadni — semmi több"

„.. . ha most meg nem történik, eljő máskor: készen kell rá lenni: addig van.”