Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)
1968 / 3. szám
r A Csikós Bethlen Gábor szobra avagy a megfakuló aranyérem Az Új Magyar Lexikon „S—Z” kötetében Vastagh György szobrászművész neve mellett ez áll: „Vastagh György, ifjabb (1868—1946): szobrász. Számos emlékművet, síremléket és realisztikusan megfigyelt mozgalmas zsánerfigurát készített (a Csikós a Várban, Bethlen Gábor szobra a Millene- umi emlékművön, Rákóczi lovasszobra Szegeden)”, A párizsi Világkiállításon 1898-ban az állatszobraival nyert aranyérem a lexikonban nem szerepel. Aszobroknak pedig, amelyeket megvásárolt akkoriban a British Múzeum, ki tudja, mi lett a sorsuk. A párizsi aranyérem előtt és után siker, hírnév övezte Vastagh György nevét. Köztéri szobrait is javarészt akkoriban állították fel. De nemcsak a nagy tömegben — szinte futószalagon — mintázott állatfiguráinak, hanem a nevesebb alkotásoknak is különös a sorsa, egy-két esetben már-már hányatott. A Csikós, talán legérettebb műve, a Várpalota körülzárt építkezési területén áll. Vastag, domborított rézlemezből készült, s szinte kijavfthatatlan sérüléseket szerzett a háború alatt. Kicsinyített másolata a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. A Bethlen-szobor évtizedekig a Köröndöt díszítette, s csak a felszabadulás után került a Milleneumi emlékműre. Az arany, azt mondják, nem fakul, nem rozsdásodik. Az aranyérmek csillogását azonban néha meg- fakitja az idő, sőt; elfeledteti magát az érmet is. A Mezőgazdasági Múzeumban megnyitott gyűjteményes kiállítás állatszobrait nem tisztelhetjük képzőművészeti alkotásokként, közelebb állnak az iskolai szemléltetőeszközökhöz. Azoknak viszont kitűnőek: mondhatni: művésziek. Sz. j. I 36
