Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)

1968 / 3. szám

A pár házra összezsugorodott Tabán egyik legszebben restaurált épülete szinte észrevétlenül húzódik meg a Vár lábánál. A XVIII, századi épület az 1810. évi nagy tabáni tűzvészkor leégett, később nyerte mai copf alakját. Falán márványtábla hirdeti: Semmelweis Ignác szülőháza és hamvainak nyugvóhelye.

Ebben az épületben lelt otthonra a

Az új múzeum első kiállításának elme is — Képek a gyógyítás múltjából, — arra utal, hogy nem a gyógyítás folyamatát kívánták bemutatni, hanem felvillantott pillanatképekben állítják a látogatók elé az orvostudomány történetének fordulópontjait, a primitív gyógyászattól a XIX. század végéig. Egy Dél-Afrikában élő magyar orvos küldte el a múzeumnak egy néger „medicine-man” faragott és díszített csontocskáit, melyet dominójáték módján használt a kuruszló „diagnosztálásra”. A régi Egyiptomot idézik az egészség- védő amulettek, s egy múmiafej. (A hasonlókból készült Pulvis Mummiae — múmiapor — igen előkelő orvosságnak számított egykor. Egy, a XVIII, századból való patikai doboz még viseli is ezt a feliratot.)

Elefántcsont tanbaba

Az antik világ orvosi tudományát az Iszlám menti át a középkori Európa számára, egy egész falat betöltő Korán-lap (egészségügyi vonatkozású szurát tartalmaz) adja a hátteret az arab gyógyítás- módok bemutatásához. Színes diapozitlvokra felnagyított orvosi kódexlapok teszik hangulatossá a középkori, gótikus bordás mozsarakból, műszerekből és könyvekből álló kiállításrészt. A reneszánsz felvilágosodni kezdő korát Vesalius 1551 -es kiadású Anatómiája és egy szétszedhető, elefántcsontból faragott s terhes nőt ábrázoló tanbaba jelzi többek között, de vannak itt még trepanáló eszközök, vérzéscsillapító égetővasak.

A három részre szakadt XVI. századi Magyarország orvosi emlékei után jutunk el a már önálló útját járó gyógyszerészet iparművésze- tileg is szép eszközeihez és az olasz reneszánsz pazar kivitelű, formagazdag policrom majolika patikaedényeihez.

Alkímia és mikroszkóp

Hangulatos sarok mutatja be az alkimista műhelyét, hol a kor misztikus divatjaként felfüggesztett, kitömött kajmán, pikkelyes farkú gyík fogadja a látogatót. Mellettük kettős világítású, modern tér-rácson a XVIII, századig használatban volt olasz, spanyol és német- alföldi patikaedények, magyar üvegeszközök csillognak. Különösen érdekesek a népi gyógyászathoz kötődő „offerek”, ezek a beteg testrészeket és beteg állatokat ábrázoló viaszöntvények, melyeket a hivő betegek vagy a beteg állatok hívő gazdái a gyógyulás reményében ajánlottak fel a csodatevő istenségnek. S közvetlenül utánuk, a természettudományok forradalmának a korát, a XVIII, századot idézik a klinikai diagnosztika keretében kutató orvos nélkülözhetetlen munkaeszközei, a mikroszkópok, köztük néhány XVIII, századi is, melyeket fából készítettek még.

27