Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)
1968 / 3. szám
táji anyagot. Néhány évvel ezelőtt nagy vita volt az absztrakt művészetekről. Végső soron a kerámia Is elvont formaalakitással készül, de funkciójánál fogva közérthető. A vázák, kancsók hasonlíthatnak ugyan valami másra, madárra, fára, emberre, de jobb, ha a mű önmagához hasonlít elsődlegesen. A kerámia nem szobrászat, de nem is fazekasmesterség. A váza, amit csinálok, arra való, hogy virág legyen benne. De ezen túl önálló alkotás is, amely gondolatokat, érzelmeket sugall annak, aki látja. ön egyedi darabokat készítő művész. Nem tartja rangon alulinak, hogy sok műve sorozatban készül? — A rangot nem ez határozza meg elsősorban. Csak a pénz körül forgó világban legfontosabb az, hogy egy művészi alkotásból egyetlen darab készült. Könnyen válhat hamis értékké ez, a pénzemberek és a sznobok által meghatározott értékké. Az igazi érték nem teljesen mérhető Így. Bár több lenne a nagy alkotásokból! Rosszabb lesz az én kerámiám, V ha sok lakásba eljut! Vagy jobb lesz talán, ha csak egy van belőle? Mindez persze nem jelenti azt. hogy a sorozatban könnyen gyártható darabok híve vagyok. Voltam én már gyárigazgató is. Amikor azonban a mechanizmust a művészet rovására előtérbe helyezték, elváltunk egymástól, a cég meg én. Munkáiban a forma és a szín összhangban állnak. Kit tart mesterének ? — Furcsának hangzik: a természetet, az anyagot. És Badár Balázs mezőtúri fazekast. Tanultam persze nagynevű professzoroktól is, de Badár bácsitól emberi magatartást és művészi alapállást tanultam. Megkövetelte, hogy amit csinálok, az ne csak szép, de jó is legyen. Azóta is mindig a nép művészetéhez térek vissza és onnan indulok újabb útra. Nagyon kiváncsi ember vagyok. Nem tud olyan anyagot mondani, amit ne kevertem volna már az agyaghoz. Szeretek kísérletezni és játszani. A Gorka-kerámiát az egész világon ismerik. Szeretik, mert modern és szeretik, mert magyar. Mi a magyar ezekben a kerámiákban? Itt kell élni, Ismerni kell az embereket, közelről kell ismerni, közöttük kell élni. Higgye el, aki nem tud furulyázni, az nem tud furulyát csinálni sem. A művészethez nem elég a tudás és a tehetség, kötődni is kell valahová. Erősen, mint a fák gyökerei. Feljegyezte: Szántó Gábor