Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)
1968 / 2. szám
,, Megkérdez tűk” felfedezi a monumentalitást s e megfigyelései a halvány színekkel festett képeiben festői kifejezést nyernek. Egyik kiemelkedő festménye ebből az időből a „Falusi esküvő”. Paraszt- udvaron a menyasszony fehér ruhában, mellette áll vőlegénye, fekete kabátot és barna nadrágot visel, körülöttük paraszt- emberek, parasztasszonyok, az előtérben harmo- nikázó munkás, egy fal- omladékon asszony és kislány ül, előttük két kis kakas. Balra egy fiatal ember táncra perdült. Az egyszerű parasztok életét festői szépséggel, meleg vörös, sárga színekkel festi, s a munkában megnehezedett mozdulatukat valami kedves, groteszk bájjal adja vissza, sokszor a plaszticitás felé közelítő ábrázolással. Híres festménye e stíluskorszakából a „Facipőkészítő” is. Bretagne-ban készült képeiben a paraszti élet józan egyszerűségét finom, könnyed iróniával is fűszerezi. Oeuvre-jének másik jelentős része a gyermekekről festett képei. Ezeken sokszor a gyermeki lélek képzeletvilága elevenedik meg szelíd érzelemmel, bájjal, néha ügyetlen szépséggel vegyítve. Képkompozíci^it tekintve szereti a geometrikus szerkesztési formát, s a háromszög és kúp alakja gyakran eleme műveinek. Érzéssel, szívvel festő művész. Gyakran foglalkoztatják a fény anyagszerű megolásai is: a láthatatlan forrásból jövő, megfoghatatlan sugárzás álomszerű jelen- séggé válik ecsetje nyomán. Fogalmazásmódja egyszerre lírai és drámai, képzelőereje változatos. Groteszkjeit gyakran szórakoztató igénnyel jeleníti meg. Festészet és költészet, lengyel nemzeti motívumok, alapvető sajátosságok művészetében. A XX. század lengyel festészetének egyik legjelentősebb művészét tisztelhetjük benne. Hagyatékában több mint hatszáz olajfestmény, többszáz rajz, akvarell és rézkarc található. Műveinek mintegy felét a varsói Nemzeti Múzeum őrzi, de sok képe található Párizs, Hága, Prága múzeumaiban és magántulajdonban is. Ez év telén a magyar közönség is megismerheti, a Magyar Nemzeti Galéria és a Varsói Nemzeti Múzeum kiállí- táscsere-egyezménye alapján több mint kétszáz Makowski-kép lesz látható Budapesten. Kisd éginé, Kirimi Irén dr. g ■ VESZPRÉM MEGYE MÚZEUMAI 1. Ábrahámhegy (Madártani kiállítás) 2. Badacsony (Irodalmi Emlékmúzeum) 3. Balatonfüred (Jókai Emlékmúzeum) 4. Herend (Porcelánmúzeum) 5. Keszthely (Balatoni Múzeum) 6. Kővágóőrs-Pálköve (Bajcsy- Zsilinszky Emlékmúzeum) 7. Nagyvázsony (Kinizsi Vármúzeum, Szabadtéri Néprajzi Múzeum) 8. Pápa (Helytörténeti Múzeum, Kékfestő Múzeum) 9. Sümeg (Vármúzeum, Kisfaludy Emlékmúzeum) 10. Tapolca (Irodalmi kiállítás) 11. Tihany (Múzeum, Szabadtéri Néprajzi Múzeum) 12. Tüskevár (Falumúzeum) 13. Várpalota (Helytörténeti Múzeum) 14. Veszprém (Bakonyi Múzeum, Vármúzeum) 15. Zalavár (Falumúzeum) 16. Zirc (Könyvtár Múzeum, Reguly Múzeum) KŐZETVIZSGÁLAT hogyan keletkeztek azok a hasadékok, melyeken felnyomult az ércet hozó oldat. Hogyan tudja megfejteni a geológus e könyv írását, hogyan vizsgálja a kőzeteket? A helyszínen megfigyeli a kőzet természetes kipukkanásait, vagy mesterséges feltárását (útbevágás, kőfejtő). Megfigyeli a szabadszemmel is látható különbségeket, rétegződést, az egész kőzettömeget ért erőhatások nyomait, a hasadásokat. Megfelelő helyekről mintát vesz és ezeket részletes anyagvizsgálatnak veti alá. Vegyelem- zés útján megállapítja a vegyi összetételt, mikroszkópi vizsgálattal megállapítja, hogy milyen ásványokból áll a kőzet és ezek az ásványok hogyan helyezkednek el egymás mellett vagy egymásban. Ha olyan apró ásványok alkotják a kőzetet, hogy azokat mikroszkóppal sem lehet látni, akkor röntgenvizsgálatnak vetik alá. A kőzeteket elő kell készíteni a mikroszkópi vizsgálatra. Ezt a munkát láthatjuk a képen, amely 0,02 mm vastag vékonycsiszolat készítését mutatja. Örkényi Róbertné \ tudományos kutatások ösztönzője mindig a gyakor- at, a mindennapi élet és a :ávolabbi igények kielégítése. \ mátrai andezit kőzet vizs- [álata pl. rávezeti a szak- smbereket a kőzetben rejlő ■rtékes ércanyag felkutatásra. E gyakorlati jelentőséin túl fontos a tudományos redmény, hiszen ilyen vizs- jálatok útján tudjuk meg. íogy milyen földtani folyattatok során jött létre ez a íőzettömeg. és a benne rejlő Érc. Ebben az esetben a kő- ;etvizsgálat olyan szerepet :ölt be, mintha a Föld tör- :énetének vastag könyvét la- joznánk vissza sok millió Évvel, és ott azt olvasnánk, íogy milyen összetételű izzón ölyó magma nyomult felfelé ;gy mélyebben elhelyezkedő magmakamrából, hogyan szilárdult meg ez az anyag, <ésőbb milyen irányú és lagyságú erők hatottak rá,
