Múzeumi Magazin 1968 (Budapest, 1968)
1968 / 1. szám
Barátnők, Majus 20. Megint repülőgépen ülök, mely a sarkkörön túlra visz, Kotzebue eszkimó faluba. A vidék mindenütt havas, s mikor a repülőtérről befelé megyünk afaluba, háromméteres hótorlaszok szegélyezik az utat. A hőmérséklet fagypont körül van, szállingózik a hó. Az időeltolódás a hazaihoz képest 15 I óra. I A falucska persze nem az, amit az útleírások alapján elképzeltem magamnak. Sehol egyetlen jégkunyhó — ezeket a vadászok y akkor építik maguknak, ha több napot töl- y tenek a településtől távol — mindenütt kis faházakat látni. Vannak nagyobb épületek is, a kórház, az orvosíakások, és a szálló. A főutcán az eszkimó ifjúság japán motor- kerékpárokon parádézik. Sok a motoros jármű a faluban, annak ellenére, hogy mindössze három mérföldnyi kövezett útjuk van. ™ A faluban nagyon sok a gyerek, mindenütt **' beléjük botiok. A faházak mci||á «■»inhiV*« %tJ¥. L¥ ií«b»noBKiif,maffiiiv; mm, «1 • kís mi bol I kutyák vannak kikötve, távol egymástól, hogy össze ne verekedjenek. Másutt karibu- hús és kettéhasított nagy halak száradnak, hosszú rudakon. Egy nénikét meg is lestünk haltisztítás közben. Balta alakú késével ügyesen bontotta és tisztogatta a közel méteres halakat, s közben a kamra tetején ülő barátnőjével csevegett. Mint mindenki itt, ők is prémmel bélelt, színes parkát (kabátkát) viseltek. (A teenagerek azonban kezdenek rászokni a steppelt nylon kabátokra.) A jégbe vágott léknél asszonyok horgásztak, méghozzá jó eredménnyel, mert félpercenként kihúztak egy-egy 25—30 centis halacskát. Délutánra a halászok és vadászok is hazatértek. Legnagyobb részük kutyaszánon jött, de jó néhány motoros szán is akadt. A szánkókról elejtett rénszarvasokat, óriási halakat és egy-egy fókát vagy medvét raktak le. A motoros szánok is mutatják, hogy az eszkimók ősi életformáját egyre inkább átalakítja a rájuk törő civilizáció. Egy sereg régi szokásuk azonban még él. Használják táncaiknál bőr vagy bálnacsont maszkjaikat, halászatnál bőr kajakjaikat és csontszigonyaikat. Hiába, a motoros szán csak az olcsó benzint fogyasztja, de egy szán kutyái számára naponta legalább tíz kiló halat kell fogni. Úgy tűnik, hogy az ősi életforma rövidesen eltűnik, s örülhetek, hogy még láthattam. Vasárnap lévén az egész falu sokáig alszik. Még tíz órakor is legfeljebb egy-két kóbor kutyát láttunk az utcákon. Aztán a gyerekek jelentek meg: fagylaltozni jönnek a cafetériába. Az amerikai konyhától az eszkimók főként az édességeket vették át. Ők maguk elsősorban még ma is húson élnek. Egy eszkimó család harminc karibu-t is «■■(■fi megeszik évente, s ez a húsmennyiség a fókákkal, rozmárokkal, s a szinte korlátlan mennyiségben fogható halakkal még bővül. Aztán egyszerre megélénkül a tenger befagyott jege: rokonok jönnek kutyaszánon látogatóba, s az itteniek hasonló céllal tűnnek el a havas, ködös messzeségben. Nekem is búcsúznom kell. A repülőtéren már vár a kissé elavult négymotoros Con- stelation gép. Még Nomeban szállunk le, ahol a repülőtér az aranymezőkre épült. (Készülnek is áttelepíteni.) Aztán Anchora- geban modern, sugárhajtásúra szállók át, amelyik gyorsan a felhők közé fúrja magát, s mire feleszmélek, eltűnik szemem elől az alaszkai táj, csak a hómezőre hasonlító felhőtömeg emlékeztet rá, amely fölött gépünk elhúz. Egyéves amerikai utam során mindenütt találkoztam magyarokkal. Alaszkába indulva azonban azt gondoltam, annyira északra nem jutottak már el. Nem így történt. Anchoragebe érkezve vettem egy képeslapot, s mikor megfordítottam, hátlapján ezt olvastam: Fotojim Balogh. Aztán személyesen is találkoztam magyarokkal Fair- banksban, s nem tudom, ha keresem, nem került volna elő legalább egy szem magyar a kis eszkimói faluban is .. . Bökönyi Sándor
