Múzeumi Közlemények 1974 (Budapest, 1974)

1974 / 2. szám

Múzeum és honismeret

— a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei helyzet —

1/a - A honismereti mozgalom és a múzeumok kapcsolata a megye területén - immár 15 éve jelentős hagyományokat teremtő múltra tekinthet vissza. A múzeumokban megpezsdült honismereti munka az 1950-es évek végén indult el, s összefüggésben van sok egyéb vonatkozás mellett a személyi állomány jelentős fejlesztésével. A múzeumok tevékenysége iránti fokozódó elvárások ugyan sohasem fogalmazódtak meg kötelező érvénnyel olyanképpen, hogy a honismereti munka a muzeológusok feladata, múzeumaink munkatársai azonban sohasem tudták, s nem is akarták magukat ezen elvárásoktól függetleníteni.

Múzeumaink honismereti munkájának iránya három fő területre terjedt ki, amelyet minden esetben a múzeumi dolgozók egyéni érdeklődése, irányultsága színezett. Szerepet vállalt a megyei múzeumi szervezet - Lajos Árpád révén - a népi-művészeti tömeg- mozgalmak (hímzőmüvészet, népdalkörök, gyermekjátékokat ápoló, tanuló gyermekcsoportok stb.) irányításában. Az 1950-es évek második felétől hosszú és kitartó szervező munkával Bodgál Ferenc épített ki egy nagyszámú honismereti-néprajzi gyűjtőhálózatot, amelynek eredményei országosan is figyelemre méltóak. Az egyéni gyűjtők s az egymás után szép számban megalakuló néprajzi szakkörök mögött komoly és eredményes kutatómunka és a jövő számára erőtartalék van. Fontos szerepük van a múzeumokhoz kötődő honismereti tevékenységben a múzeumbaráti köröknek. Területünkön más múzeumi szervezetek nyomán - az 1960-as évek elején indul meg a baráti körök szervezése, amelyek egyre szaporodó számban, egyre helyesebb és hatékonyabb tevékenységi irányban működnek. E múzeumbaráti mozgalom tömegbázisa elsősorban a

75