Múzeumi Közlemények 1974 (Budapest, 1974)
1974 / 2. szám
Az eddigi áttekintések alapján következő témákkal (tématerületekkel) foglalkoznak a honismereti mozgalom résztvevői:néprajz, helytörténet (munkásmozgalom-történet, üzemtörténet, községtörténet, f elszabadulástörténet stb.), népnyelv, régészet, irodalmi hagyománygyűjtés. Természetesen ezek csak a főbh tématerületeket jelentik a honismereti mozgalomban; elvétve pL a szociológia is felmerül, de nem általános. Az érdeklődés szerinti megoszlás jellemzését az nehezíti meg, hogy minden megye sajátos jelleggel rendelkezik. Az érdeklődési területek iránti szabad megnyilvánulási lehetőség biztosítja a honismeretben a művelődés során, az emberben megnyilvánuló feszültségfeloldó hatás érvényesülését. Pl. Vas megyében nagyon sok az egyéni néprajzi gyűjtő, ezután következik a helytörténet, az ezek iránt érdeklődők szakkörökbe tömörülnek. Baranya megyében a honismereti szakkörvezetők kizárólag falutörténet írásán munkálkodnak. Békés megyében uralkodó a helytörténet iránt megnyilvánuló érdeklődés. Pest megye a krónikaíró mozgalom egyik legerősebb területe. Bács-Kiskun megyében minden településen van krónika. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét a történelem egyes ágaiban megnyilvánuló specializáció jellemzi: az aktivisták foglalkoznak tsz- történettel, gyár-történettel, a borkultúra történetével, várostörténettel, a munkáskultúra történetével. A múzeumi népművelésnek a megyei művelődési központok, a HNF megyei bizottságok segítségével fel kell tárnia a konkrét helyzetet a honismereti mozgalom területén, meg kell állapítani a honismereti tevékenység megyei jellegét, hogy feladatait a helyi körülményeknek és táji adottságoknak megfelelően helyesen tudja meghatározni . DÖMÖTÖR ÁKOS 65
