Múzeumi Közlemények 1974 (Budapest, 1974)

1974 / 2. szám

A múzeumok és a honismereti mozgalom együttműködésének elvi ás gyakorlati kérdéseit nem most vizsgáljuk első alkalommal. Azt sem most vesszük először számba, hogy mind az egyik, mind a má­sik oldalon mit jelent ez a kapcsolat. Bár a honismereti tevé­kenység szélesebb skálán mozog, mint a múzeumi munka, a múzeu­mokkal való együttműködés mégis széleskörű lehetőséget jelent a mozgalomnak. Most, a tapasztalatok birtokában és a követelmé­nyek ismeretében ennél többet kell mondanunk: nem pusztán köl­csönös előnyökről van szó, hanem arról, hogy az együttműködés, a közös tevékenység szükségszerű, azt egyik terület sem nélkü­lözheti . + + + Csaknem valamennyi múzeumi szakág - ha intenzitásában és a te­vékenységi területek szélességében különbözően is - összekap­csolódott már a honismereti munkával. A kapcsolatok a néprajzi rauzeológiával a legfejlettebbek, a legszervesebbek. Itt jelent­keztek mind a múzeum, mind a mozgalom vonalán a kezdeményezések a legkorábban, itt alakultak ki és erősödtek meg a leghatéko­nyabb közös tevékenységi formák, itt születtek a legátütőbb eredmények is. A sokágú közös munka főformája mindezideig az é- venként meghirdetett országos és megyei néprajzi, nyelvjárási pályázat; 1974-ben már a 22. alkalommal történik ennek megren­dezése. A néprajztudomány és a muzeologia felbecsülhetetlen ér­tékeket köszönhet a mozgalomnak, a pályázaton résztvevő sokezer társadalmi munkásnak.A Néprajzi Múzeum Adattára pályázati gyűj­teményében 175.000 kéziratlapot őriznek a hozzájuk tartozó raj­zokkal, fényképekkel, kottákkal és hangfelvételekkel együtt. A múzeumok évkönyveiben és más szakmai kiadványaiban»valamint ön­álló tudományos művekben népünk anyagi-szellemi kultúráját pá­ratlan sokoldalúsággal feltáró források, leírások, szintézisek örökítik meg. A néprajzi muzeologia és a mozgalom együttműködésének azonban egyéb területei és formái is vannak. Borsod megyében a tárgyi 18

Next

/
Thumbnails
Contents