Múzeumi Közlemények 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 1. szám
A két nagyobb bányászati múzeum mellett meg néhány kisebb gyűjtemény, emlékhely is működik, pl. Ajkán, Salgótarjánban, Telkibányán. (ügy tűnik, hogy a bányászati múzeumok hálózatát felül kellene vizsgálni, hogy munkájukat kevesebb átfedéssel, de nagyobb hatáskörrel végezhessék.) A Nyomdaipari Múzeumnak alapításakor szintén országos gyűjtőkört szántak. Miután azonban a nyomdaipar nem országos szervezetű, és ez a múzeum szorosan kötődik a Kner Nyomda Vállalathoz, lényegében üzemtörténeti gyűjteménnyé alakult. A múzeumi állapothoz, múzeumi működési jelleghez közeledő gyűjtemények közül a székesfehérvári Alumíniumipari Gyűjtemény minden valószínűség szerint rövidesen alkalmas lesz a hazai szempontból oly jelentős alumíniumgyártás teljes vertikalitású bemutatására,az ércbányászattól egészen a fémfeldolgozásig. Fenntartója - a Könnyűfémmüvek - e feladatában az országos hatáskörű Alumínium Tröszt támogatására is számíthat. A Kábelgyűjtemény a Kábelművek támogatását élvezi, amely mint monopolhelyzetű vállalat képes is az ipar történeti emlékeinek akár országos méretű gyűjtését is támogatni. A Textilipari Gyűjtemény (Textilipari Múzeum néven is szerepel) pillanatnyilag áttekinthetetlen helyzetben van. Bár megfelelő épülettel rendelkezik,nem áll mögötte országos hatáskörű szerv, s ilyen a textilipar tagolt szervezete miatt nem is igen lesz található. A textilipar hazai jelentősége és folyamatban lévő teljes rekonstrukciója azonban szükségessé teszi, hogy az iparág műszaki emlékanyagának gyűjtése országos szinten folyjék. Az Elektrotechnikai Gyűjtemény elsősorban Budapest Főváros Elektromos Művei támogatását élvezi. Hatáskörének szélesebb területre való kiterjesztéséhez jelenleg a feltételek nincsenek meg. A harmadik gyűjtési szintet a megyei múzeumi hálózat jelenti, illetve jelentheti, ha az ipartörténeti anyaggal való foglalko53
