Múzeumi Közlemények 1973 (Budapest, 1973)

1973 / 1. szám

számú feladatuknak: (kiragadva ezt a fejlődést környezetéből, társadalmi-történelmi hátteréből)„

Ha az általános múzeumok feladata egy tájegység sokoldalú hagyományainak, fejlődésének bemutatása a társadalmi al- és felépítmény vonatkozásaiban, ákkor az ipartörténeti emlékek gyűjtésében is ezt a célt kell követniük. Tisztázandó azonban a kérdés: milyen mértékben és minőségben? A gyűjtés és bemutatás ugyanis többfajta szempont szerint történhet:

Technikatörténet: A klasszikus technikatörténet kizárólag a munkaeszközök és munkafolyamatok fejlődését vizsgálja, a korszerű technikatörténeti kutatás pedig a munkaeszközök fejlődésének társadalmi hatását és annak a technikára gyakorolt visszahatását. A technikatörténeti kutatás és gyűjtés magasszintű természettudományos - technikai és kiegészítő történelmi ismereteket és képzettséget igényel, egyetemes viszonylatban csak komplex módon művelhető. A technikatörténet művelése - gyűjtése, kutatása, kiállítása - múzeumi vonalon éppen ezért csak erre specializált intézményben képzelhető el.

Ipartörténet: Az ipartörténet nem művelhető a technikatörténet bizonyos elemei nélkül. Kutatásánál az össztársadalmi hatásokra is tekintettel kell lenni; sokkal szervesebb tartozéka a konkrét gazdaságtörténeti elemzés, mint az előbbinek. Gyűjtése és kutatása két irányban történhet:

Iparág-történet: egy tényleges iparág (pl. szénbányászat, kénsavgyártás stb.) fejlődését vizsgálja egy országon belül s az erre vonatkozó emlékeket gyűjti. Itt is fontosak a technikatörténeti és gazdaságtörténeti elemek,de a technológiai összefüggések feltárása a fő cél. Eredményes műveléséhez technikai szakember szükséges. Iparág-történet célszerűen szintén speciális intézményben művelhető, bár ez lehet az előbbinél kisebb is.

Helyi ipartörténet: Egy területi egység (megye, város) ipari fejlődésének vizsgálata, annak az illető területre

49