Múzeumi Közlemények 1973 (Budapest, 1973)

1973 / 1. szám

mokratikus forradalom kibontakozásától napjainkig terjedő szo­cialista korszakot egy-egy muzeológus fogja át. Tevékenységük időbeni megosztásának határa 1944-45, a népi demokratikus for­radalom kezdete, az ország felszabadulása. A munkamegosztás to­vábbi határai a történész-muzeológus állomány gyarapodásával és a helyi történelmi fejlődésből következő sajátosságok szem e- lőtt tartásával jelölendők ki, a fenti alperiódusok figyelembe­vételével . A káderfejlesztés fő forrása az egyetemi képzés. A tapasztala­tok azonban azt mutatják, hogy e szakágban kitűnő helyi erők is találhatók, igy többek között történelemszakos tanárok, akik vonzódnak a gyűjtő-kutató munkához. Jó elméleti felkészültségű, nagy helyismerettel rendelkező politikai propagandisták, a tár­sadalmi, igazgatási szervek számos területén tapasztalatokat szerzett, megfelelő történelmi és politikai ismeretekkel ren­delkező, szervezőmunkában jártas munkatársak váltak és válhat­nak kiváló muzeológusokká. A munka sokszínűségére, a feladatok sokoldalúságára tekintettel célszerű is, ha az osztály munka­társainak az összetétele a fentiek szerint alakul. A szakmuzeo­lógusok alkalmazása mellett szükséges ezeknek az erőknek a szakmai segítségét is igénybevennünk. A munka módszertani vonatkozásai közül két kérdést emelünk ki: a munka tervezését és társadalmi támogatását. Az új- és legújabbkori történeti piunka tervezésének alapja az országos középtávú szakági tervvel összhangban kialakított, az­zal időben is egyeztetett gyűjtési-kutatási terv, amely a megye történeti adottságaihoz igazodóan, meglévő gyűjteményanyagára is tekintettel, tartalmazza a gyűjtési feltételek, lehetőségek, sürgősségek sorrendjében- a felgyűjtendő témaköröket,- az ezekhez kapcsolódó gyűjtési helyszíneket,- az egyes témák felelőseit,- a gyűjtőmunkában igénybe vehető segítő-támogató tényező­ket , 39

Next

/
Thumbnails
Contents