Múzeumi Közlemények 1973 (Budapest, 1973)
1973 / 1. szám
ténő hasznosítása, az e korszak témáival foglalkozó történeti kiállítások pedig az eredeti tárgyak élménytkeltő erejéből származó, intellektuális és érzelmi gazdagodást nyújtanak a közönségnek. A felnőtteket és az ifjúkorúakat egyaránt az elődök történelmi szerepének megértetésére, küzdelmeik és alkotásaik iránti megbecsülésre, a jelen feladatainak vállalására, szocialista hazafiságra neveli. Fentiekből következően a szakág megalapozásához és kibontakozásához alapvető érdekeink fűződnek. I. A kapitalizmus és a szocializmus korszakával foglalkozó történeti muzeologia jelen helyzetéről A szakág szervezett kifejlesztése az 50-es évek kezdeményezéseit követően az 1960-as évektől kezdődött. Az új- és legújabbkori gyűjtemények alapjai a megyei múzeumokban a II. ötéves tervidőszakban jöttek létre. Néhány megyeszékhelyen a megyei múzeumok önálló intézményeként(Szombathely,Salgótarján) forradalmi, munkásmozgalmi múzeum alakult. Az ország különböző helyein a magyar munkásmozgalom, az antifasiszta harc eseményeit, kimagasló személyiségeit örökítő emlékmúzeumok létesültek (pl. Latinca Sándor Emlékmúzeum, Kaposvár; a KMP megalakulásának emlékmúzeuma, Budapest; Partizán Emlékmúzeum, Nógrád; Bajcsy-Zsilinszky Emlékmúzeum, Kővágóörs stb.). Az emlékmúzeumok egy része azonban tárgyszegény, és kevéssé látogatott intézmény. A tanácsi kezelésben lévő - nagyrészt új- és legújabbkori gyűjtemények egyedi tárgyainak száma 1971-ben elérte a 300.000 db-ot. Az új- és legújabbkori történész szakmuzeológusi állások száma vidéken növekszik, azonban egy-két megyében még mindig nem működik főállású történész muzeológus. 32