Múzeumi Közlemények 1973 (Budapest, 1973)

1973 / 1. szám

A művészeti múzeumok és a közönség

Múzeum és közönség korrelativ fogalmak, éppúgy, mint például művészet és társadalom, tartalom és forma, vagy más hasonlók,, Létéből fakad a múzeumnak a közönséggel, azaz a társadalommal való korrelációja, hiszen a magángyűjtemény közgyűjteménnyé válásának döntő kritériuma, hogy szélesebb közönség számára elérhetővé válik. A múzeumok születésénél, kialakulásánál is már eleve meghatározó tényező volt az. a társadalom, amely közönségét alkotta. Sajnos, a múzeumok történetével foglalkozó szak- irodalom ezt a jelenséget még nem elemezte; mig a művészet társadalomtörténetének (Sozialgeschichte) feldolgozására már többféle kísérlet is történt, addig a múzeumok társadalomtörténeti vizsgálata terén még csak a kezdet kezdetén vagyunk.

Minden műalkotás egy bizonyos közönség számára készül. Albrecht Dürer Hellerhez irt egyik levele - melyben egy megrendelt oltármű programját, erényeit, technikai kérdéseit fogalmazta meg - a későközépkori műhelygyakorlat sokat idézett példája. Ebben többek között a következőket olvashatjuk: "... száz arc lesz rajta, nem számítva a drapériákat, a tájat és sok mást. És emellett ki hallott valaha is ennyi munkát pazarolni egy oltárképre; senki sem fogja látni!" Egy oltármű nem elsősorban művészi élvezetre készül, de a reneszánsz művészete már igényli a közönség csodálatát! Ugyanígy igényelte Leonardo da Vinci is a kortársak véleményét, amikor 1501-ben nyilvánosság előtt mutatta be a Szent Anna kompozíció kartonját.

A szerző e tanulmánya a Pécsett, 1972. X. 30-31-én "Múzeum és közönség" címmel megtartott értekezlet tárgyalási anyagához kapcsolódik: ott elmondott felszólalásának gondolatait fejti ki részletesen.

17