Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 2-3. szám

ményt hozott össze. Én magam is gyűjtője voltam. Akkor persze még csak nem is álmodtam arról, hogy valamikor a múzeum vezetője leszek. Juhász Balázs életében, zsúfolva bár, de kiállították az összes tárgyakat; halála után a gyűjtemény csipkerózsika-álmát aludta. Tanteremre lévén szükség, a múzeumi tárgyak kikerültek az előszobákba, a padlásra, a folyosókra.

Sz időben a Gyulai úti iskolában működtem ás néprajzzal is foglalkoztam. A község vezetői elhatározták, hogy a felszabadulás után, amikor majd Orosháza elnyeri a városi rangot, múzeumot fognak létesíteni; engem szemeltek ki vezetőjéül. 1945 tavaszán meg is bíztak a leendő orosházi múzeum szervezésével. Rendelkezésemre állt egy pompás családi ház, amelyet Schwartz János, Orosháza egyik derék polgára ajándékozott múzeum céljára. Azonkívül rendelkezésemre állt a polgári iskolának az iskolai gyűjteménye. Nos, ebből a kettőből azután hosszas, kemény munkával megszerveztem a múzeumot, amely a jelen pillanatban a Békés megyei múzeumok szervezetébe tartozik.

D.L.; Mondjuk el a hallgatóknak, akik nem látják, nem látták még a múzeumot, hogy körülbelül milyen rendszerű ez. A földszinten van elhelyezve a kiállításnak az a része, amelyben az őstörténettől kezdve egészen a legutóbbi városi alkotásokig tárul föl ennek a valamikor az ország legnagyobb falujának számító Orosházának a története. Itt találjuk a kelta és egyéb sírok leletanyagától kezdve az itteni állattartás, földművelés, a kézműipar és Orosháza néprajzi emlékeit olyan ügyes csoportosításokban és ügyes szembeállításokban, amelyekben társadalmi fejlődésünknek legjelentősebb mozzanatai vagy problémái is föltárulnak. Az első emeleten folytatódik ez a kiállítás egy helyiség- sorozattal, amelyben képzőművészeti kiállításokat szoktak rendezni.

N. Gy.: Az emelet négy helyiségében az anyagot időnként változtatjuk. A négy helyiségből kettő tartósan a képzőművészeti ki+ A Móra Perene Emlékérem (Asszonyi Tamás műve); elő- és hátoldal. Eredeti nagyság. (Fotó: Karáth Ferenc)

224