Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 2-3. szám

A Gárdonyi Emlékmúzeum relikvia-anyagával, a ház és környékének eredeti hangulatával mintaszerű e múzeumtípusból. Nem törekszik a teljes pályakép tárgyalására, de a jellegzetes dokumentumok, kéziratok, a berendezési és használati tárgyak, könyvek, festmények jól érzékeltetik az író életútját, érdeklődését, egyéniségét, életformáját. így sajátosan - múzeumi eszközökkel - egészül ki az elsődlegesen olvasmányélményekből, irodalomtörténeti ismeretekből fakadó Gárdonyi-kép, s kap hiteles hátteret.

Összegezésképp javasoljuk a 7 évvel ezelőtt megnyitott vártör- táneti kiállítás felújítását, kiegészítését az újabb eredményekkel, ásatási leletekkel. A közönség számára különösen érdekes kazamatákban - a palotakiállítás megnyitása óta tartalmában is némileg avult, 1958-ban készült - bemutatók helyére új kiállítás kívánkozik. Az igen jó építészeti adottságok, a különleges érdeklődés megkövetelne egy korszerű, kissé romantikus, érdekes világítási megoldásokat alkalmazó tálalást. Elsősorban arra gondolunk, hogy az ágyútermeket, laktanyarészeket és az összekötő, aknafigyelő folyosókat olyan "sétáló kiállítássá" kellene kialakítani, ahol az építészeti egységek önmagukért beszélnek, képesek azt a hangulatot megteremteni, amelyet a látogató azokban keres, például irodalmi olvasmányai, romantikus érdeklődése alapján.

A gyöngyösi Mátra Múzeum természettudományi kiállításának szerkezeti tagolódása a hagyományos útat követi. Kezdődik a táj geológiai felépítésének, ásványainak, kőzeteinek bemutatásával, folytatódik az élővilág múltjával (őslények kövületei), ezt követi a növény- és állatvilág, majd az embernek a természettel való kapcsolata. Témarendje lényegében a pécsi, szegedi, keszthelyi, zirci természettudományi kiállításokéhoz hasonló. Miben is különbözhetne? A nem kifejezetten szakember szemében aligha van különbség, a Bakony, a Mecsek, a Mátra természetvilágában. Ez a kérdés a természettudományi kiállítások rendezésének általános koncepciójára utal. Ami a gyöngyösi kiállítás sajátossága, azt elsősorban a korszerű rendezési elvben, didaktikai elgondolásában, a kivitelezés formájában, hangulatteremtő erejében jelölhetjük meg.

209