Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 2-3. szám

kot és a szíjvarró bakot. A falakon a leggyakoribb faragószer­számokat és mezőgazdasági kézi eszközöket helyeztem el. Az istállóba kevés tárgy került. A mennyezet alatti villatar­tóba villát és söprűt helyeztünk, lókefét, lókaparót tettünk a fali mélyedésbe, kolompot, csengőt, borjúpalókát, hámot akasz­tottunk a falbavert nagy faszegekre. A kocsiszín alá beállítottunk egy szekeret és két ekét, olda­lára felfüggesztettünk három jármot és egy "hegyhúzót".A "hegy­húzó" az utolsó napokban került elő Fekete János tanyáján(ahon­nan egyébként a szekér is származik); ritka, és a Duna-Tisza közére igen jellemző paraszti eszköz lévén, elhelyezésénél ki­állítási szempontokat is figyelembe vettem: a hagyományos tá­rolási módtól eltérően felakasztottam, hogy minden oldalról jól megszemlélhető legyen. A pince berendezésére egyelőre nem került sor, mivel a múzeum melletti csárdát üzemeltető Helvéciái Állami Gazdaság ideigle­nesen raktárnak igényelte ki. A tanyamúzeum berendezése során összesen 307 db néprajzi tár­gyat használtam fel. A községben igen gyakran elhangzó jóakara­té, de laikus bíztatásokkal, ötletekkel ellentétben csak olyan tárgyakat állítottam ki benne, amelyek a tanyai parasztság életének hagyományos eszközei, tartozékai voltak. A tanyamúzeum határidőre elkészült. A környékbeli parasztok és munkások csodálkozva nézegették a berendezett épületeket, min­denki saját régi emlékeire, vagy elődei most megelevenedő el­beszéléseire gondolt. Úgy látszott, örülnek, élmény számukra a tanyamúzeum megtekintése. Járulékos létesítmények A múzeum építésével egyidőben a tanya szomszédságában elkészült a Helvéciái Állami Gazdaság csárdája. A tervezés időszakában 188

Next

/
Thumbnails
Contents