Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 2-3. szám

karika rovását eltávolítót tűk és helyébe deszkából hagyományo­sabb rovás készült. Az épületek külső képe jelentősen megváltozott a munkálatok so­rán. Új nádazást kaptak az ólak, a szín, valamint a nyári kony­ha és sor került a többi épület nádtetejének javítására is. Az akiok kerítésének hiányzó karóit pótoltattam. Újabb időkben el­terjedt szokás Lajosmizsén, hogy a tanyai épületek oromfalát, itteni nyelvhasználattal élve "fürfalát", cementes malterral befröcskölik és sötét szürkére meszelik. Ilyen volt a Németh tanya is. E fröcskölt "fürfalakat" bevakoltattam, és fehérre meszeltettem. A lábazatok feltűnően kilátszó tégla aláfalazá­sát, felfelé keskenyedő vastag tapasztással fedettem el. Az összes külső falfelületet egységesen fehérre meszeltettem. A lakóház és az istálló köré, a falak tövébe keskeny és lapos sárpadkát készíttettem. Belső-építés Legtöbb belső-épitési munka elvégzésére a lakóházban volt szük­ség. Itt első lépésként ki kellett cserélni a nyílászáró szer­kezeteket. Ehhez a munkához sok tanya bejárására volt szükség. Alapos keresés után sikerült találni egy-egy fakilincses,táblás ajtót a szobákra és egy vaskilincseset a konyhára. Az ajtócse­rék lebonyolítása igen sok szervezéssel, munkával járt. A Költ­ségvetési Üzem kőművesei először is tokostól kivették a falból az éppen cserélendő ajtót. Kocsira téve elvitték a hagyományos ajtó előfordulási helyére. Ha a gazda ráállt a cserére, a kő­művesek kiszedték a régit és beállították a hozottat. Utána elvitték a kapott ajtót a múzeum-tanyához, ahol asztalosokkal megjavíttatták, majd új helyére állították. Megfelelő, kismé­retű régi ablak hosszú keresés után is csak egy akadt(pontosab­ban a többi hasonló ablakot nem akarta eladni a gazdája). Szá­mításba jött az a szempont is, hogy a kiszedendő, igen rossz állapotban lévő régi ablakok darabokra hullanának, és rengeteg javítást kellene végezni rajtuk. Az építtetők sürgetése miatt 181

Next

/
Thumbnails
Contents