Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 2-3. szám

adtak, mert tudják, hogy a szegényebb sorsú nép inkább ezt a ruhát veszi, mint az újat, mert az drága" (Szabóiparosok Közlönye 1887. 10. szám;.

A fiatalok igyekeztek leginkább divatos formájú ruhákat viselni. Meglehetősen sok utalás van az "alsóbb néposztáiy" divatos öltözékére. így pl. a Szabóiparosok Közlönye is azon kesereg, hogy ésszerűbb divatot a jelenleginél nem nagyon lehet bevezetni, "mert a mostani sok felesleges cifrasággal és egyébbel ellátott divat már annyira el van terjedve az alsó népkörökben is, hogy reformálni csakis lassanként, lépésről lépésre lehet". (1887. 1. szám.) Ugyanez a lap dohog a túlságos fényűzés miatt (1887. 9. szám): "A cselédlány is selyemszoknya és fejkendő után áhítozik, a szegény ember lánya is tollas kalap és nem tudom miféle fodros úri dámákon látott öltönyök után kapkod".

Nézzük meg konkrétan is, milyen ruhát viseltek az "alsóbb néposztályok".

Mint már említettem, rendszerint kimenő és munkaruhát különböztetnek meg. A munkaruha elsősorban a munkához használt kiegészítő öltözékdarab (kötény, vászonnadrág stb), másrészt az elrongyolódott, elhasznált ruházat utolsóelőtti fázisa (utolsó fázis a feltörlőrongy), harmadrészt pedig a faluról városba kerülők egyes népviseleti darabjai (kékfestőanyagú bőszoknya, kötény, fej kendő). A kimenőruha a férfiaknál: fekete zakó, esetleg zsakett, fehér ing, keményített magas gallér, kézelő, keménykalap. A Budapesti Történeti Múzeum Garai Tibor által létrehozott társadalomtörténeti gyűjteményében ismerünk ilyen jellegű darabokat. így pl. egy zsakett és zakó közötti szabásvonalú fekete kabátot, melynek anyaga rendkívül durva, fekete posztó (Lsz: 68.464, TX. 25), illetőleg egy fekete sávolykötésű szövetzakót egysoros fazonnal (Lsz: 68.394. 1, TX. 51.1.), amely valamivel jobb kivitelű az előbbinél. A bélésük fekete félselyem, illetve pamut-atlasz . A zakóhoz egy fekete mellény is tartozik, amelynek háta fehér-fekete csíkos félselyem (Lsz: 68.394.2, TX. 51.2). A zakó egy kereskedősegédé volt, az előbbi zsakettjellegű kabát tulajdonosát nem ismerjük.

133