Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 2-3. szám
topográfiai fejlődését és városképének alakulását, valamint az infrastrukturális fejlődést és problémákat (vízellátás, csatornahálózat, híd- és útépítés, városi közlekedés), mindezeket oly módon, hogy a várospolitika problémáiként is szerepeljenek. A kiállítási tér nyugati részének fordulójában a századforduló i- dejének életformáját mutattuk be, azt a nagyvárosi életformát, amely a maga kiáltó ellentéteivel (szegénység - gazdagság)a városra jellemző volt a milleniumi ünnepségek színpadias ragyogásában. A kiállításnak ezen a részén biztosítottunk teret annak bemutatására is, hogy Budapest az ország államhatalmi központja. A századforduló fővárosának ábrázolása után azt az új várospolitikát ismertettük, amely 1906-ban Bárczy István polgár- mesterségével kezdődött. Ennek során a községesítés gondolatának megvalósítását (Elektromos Művek, Gázművek), a városvezetés kislakásépítési programját (párhuzamosan az állami kislakásépítésekkel), valamint azokat a kulturális reformokat taglaltuk,a- melyek közt első helyen az iskolaépítés, illetőleg az iskolahálózat fejlesztése állt. Sor került a város kulturális életének (képzőművészet, kulturális intézmények, színházak, irodalom, könyvkiadás) és a főváros irodalom-, művészet- és tudomány-pártoló tevékenységének bemutatására is. A kiállítás e részénél hangsúlyoztuk, hogy Budapest ekkor már minden kétséget kizáróan az ország kulturális központja. Itt mutattuk be azt is,hogy Budapest ebben az időben már Magyarország munkásmozgalmi központja. A munkásmozgalom mellett szükséges volt a polgári radikalizmus bemutatása is, azzal az utalással, hogy a radikálisok a polgári forradalmat készítették elő. A kiállításnak ez a szakasza a világháború időszakának a bemutatásával zárult, és ez vezetett át az 1918. évi polgári demokratikus forradalomhoz. A következő kiállításrész a két forradalom időszakát, a polgári demokratikus forradalom 140,a Magyar Tanácsköztársaság 133 napjának kiemelkedő várostörténeti eseményeit tárgyalta, oly módon, hogy a hangsúly elsősorban a társadalmi-politikai témákra került. A bemutatás során utalás történt a munkásosztály megnövekedett súlyára és szerepére, a Kommunisták Magyarországi Pártja megjelenésére a város politikai életében, a Budapesti 71
