Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)
1972 / 2-3. szám
kus egyház szép kivitelű oltár- ás szószékterítői is. Radisics Jenő még nyitás előtt megtekintette a kiállítást, "behatóan megszemlélt mindent, jegyzetet készített magának s mikor eltávozott, a leghízelgőbb módon nyilatkozott a látottakról" - olvashatjuk a Beszterczebánya és Vidéke 1889. augusztus 4-i számában. Ezt követően meglátogatta a besztercebányai vártemplom és a zólyomi katolikus egyház kincstárait is. "Nemrég Zólyomban járván az odavaló régészeti tárlat megtekintésére, a plébánia templomban két régi miseruhát volt alkalmam látni, melyekre ... az Országos Iparművészeti Múzeum számára ajándékképp leendő átengedése érdekében Bende Imre beszterczebányai püspök úrnál lépéseket tenni szíveskedj ék" - írja Csáky Albin közoktatásügyi miniszterhez 1889. júl. 25-én kelt levelében. Radisicsban ekkor már él a később, 1896-ban megjelent Magyar Műkincsek c. kiadvány gondolata, szerkezeti struktúrája. Mint ismeretes, a Magyar Műkincsek végül is három kötetben látnak napvilágot, melynek harmadik kötetét Szendrei János, az első kettőt pedig Radisics Jenő szerkesztette a Műbarátok Köre megbízásából és anyagi támogatásával. Radisics e kiadvány segítségével "... igénybevéve a Kör tagjait s a tagok összeköttetéseit" mindenekelőtt "a kallódó, pangó iparművészeti emlékeket" I akarta összegyűjteni, majd selejtezni ás rendezni. "Úgy gondoltam - írja a nagy mű bevezetőjében -, hogy e nagy anyag összehasonlítása után okvetlenül elválasztható lesz a md hazai eredetű attól, a mi nem az". Ez lett volna a megbecsülhetetlen eredménye a kiadvány előmunkálataira fordított fáradságnak . De kénytelen lemondani eredeti elgondolásáról, tervét módosítja - arra törekszik, hogy a kiadvány 1896-ra megjelenhessék, megfelelő színvonalú kivitelben. Radisics tudta, hogy a módosított program távolról sem pótolhatja annak a nagyobb szabású iparművészeti topográfiának megvalósulását, melynek tervéről így írt: "Érett megfontolás után a területek szerint való beosztás látszott megfelelő formának: az országot vidékekre osztani s az egyes vidékeket ismertetni sorban". Az első ilyen területi egység Budapest. Ez az ország szíve, modern főváros, itt székelnek a nevelési és tudományos 30
