Múzeumi Közlemények 1972 (Budapest, 1972)

1972 / 1. szám

A múzeumi kiállítás bizonyos mennyiségű ismeretet és ösztönzést tartalmaz, ezeket együtt a kiállítás információs kapacitásának nevezhetjük. Az információs kapacitás egyrészt elméleti, másrészt valóságos (konkrét) adottság. Az elméleti információs kapacitást a múzeumnak azok az általános lehetőségei - a kiállítások lehetséges kifejezőeszközei és módszerei - biztosítják, amelyeket a jelenlegi muzeologia nyújt. A konkrét információs kapacitás lehetőségei az előbbinél kisebbek, mert a múzeumnak rendszerint nem sikerül kiaknáznia kora muzeológiájának valamennyi lehetőségét, sokszor már csak azért sem, mert működésének feltételei korlátozottak (nem megfelelő kiállítási tér, hiányos gyűjtemények,technikai, pénzügyi, személyzeti nehézségek, stb.).

Az eddig elmondottak a probléma objektív oldalát jelentik. Ehhez azonban még egy szubjektív tényező is jelentkezik: a múzeum látogatója, aki a kiállítás megtekintésével a teljes információs kapacitásból rendszerint csak bizonyos lehetőségeket realizál, mégpedig aszerint, hogy mennyire képes felvenni a kiállítás által nyújtott információkat.

III, A múzeumlátogatók tanulmányozásának feladatai

A múzeum eredményes nevelőhatásának feltétele egyrészt látogatóinak ismerete (ez a kulturális nevelőhatás tervezése számára fontos), másrészt a látogatók tudatában végbemenő lelki folyamatok, továbbá a gyűjtemények megtekintése, a különféle szem-, léltető módszerek megvalósításának ismerete.

Az első problémához rendelkezésünkre áll a szociológiai tanulmányok megállapításainak egész sora, amelyek a látogatók összetételére, különféle kategóriájukra, műveltségükre, foglalkozá19