Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)

1971 / 1. szám

tok nem csak anyagi problémát jelentenek, hanem más fontos időszerű teendők elvégzésétől is elvonják a dolgozókat.

A pince padlója eredetileg földes volt. Most olyan betonfedést kapott, amelybe elég sűrűn, osztályozott kavicsot hengereltek. Ennek a padozatnak a tartósságon kívül az is tulajdonsága, hogy kezdetben ugyan egyhangú és szürke, mert a kavicsot a beton csaknem teljesen elfedi, ahogy azonban idővel kopik, a kavics mindjobban előjön és a felszíri egyre dekoratívabbá válik,a túlzott kopást viszont éppen a kavics akadályozza meg. Nem jelentéktelen szempont, hogy ez a megoldás viszonylág olcsó is.

A helyiség a falak mentén körben fél méter széles vastagabbra méretezett betonalapozást kapott,hogy azok a közel tonnás kövek elhelyezhetők legyenek rajta, amelyeket súlyuknál és méretüknél fogva a falba beépíteni nem lehetett. A baleseti lehetőség elkerülése végett ezeket a nagy köveket vasalással erősítettük a falhoz.

Kőemlékeink száma nagyobb,mint amennyit a helyiségben elhelyezni tudtunk. Igaz, hogy a jelenlegi kiállításrendezési elveknek megfelelően a zsúfoltságot is kerülni igyekeztünk. Válogatnunk kellett; kihagytuk azokat a köveket, amelyek kevésbé érdekes plasztikai megmunkáltságuknál fogva a látogatóknak keveset mondanak, és azokat is, amelyek a többieket terjedelmükkel vizuálisan agyonnyomták volna.

A kőtárba került nagyobb méretű kövek elhelyezésénél, a helyiség alakjának és oldalfalai méreteinek esztétikai és technikai kihasználása miatt néhol az időrendi sorrendtől kénytelenek voltunk'eltekinteni. Ezt azonban csak a lehető legkevesebbszer tettük meg, és az- eltérést a feliratokon feltüntettük. Végső e- setben betarthattuk volna az időrendi sorrendet, de ez egyrészt a költségek mértéktelen megemelkedéséhez vezetett volna,mert ez esetben még a boltozatot is meg kellett volna bontani, másrészt a belső igen szép térhatása és az anyag esztétikus elrendezése nem valósulhatott volna meg a kívánatos mértékben.

88