Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 1. szám
Pince-kőtár a váci múzeumban A közelmúltban készült el a váci Vak Bottyán Múzeum első kőtára. A helyiség adott volt: a Múzeum eredetileg lakóháznak készült földszintes épülete legrégebbi, utcai frontjának egy része alatt húzódó, nem nagyméretű, mély pince, az 1600-as évekből. Lejárata 193-0-ig el volt falazva. Akkor fedezték fel és azóta tüzelő tárolására használta a Múzeum. Miután épületünk kicsi, és az egyre szaporodó faragott kövek az udváron romlásnak indultak,számunkra megfelelő tárolóhely keresése közben figyeltünk fel a pince-kínálta lehetőségre. O A mintegy 70 m alapterületű, L-alakú helyiség igen szép térhatású. Nem túl magas boltozata a helyiség egyik szárában donga-, a másikban egyik oldalon fiókos donga-boltozatú, téglából rakva. Oldalai terméskőből épültek, melyeken a felszínek céljainkra való kialakítása előtt jól voltak láthatók azok a beépített átjárók, melyek a török hódoltság idején, a hosszú ostromok alatt a szomszéd pincékbe, s azokon is keresztül egészen a nem távol fekvő várig vezettek. A helyiségnek ezt az érdekességét fel kellett adnunk, hogy jól kihasználható és esztétikus teret nyerjünk céljainkhoz. A beépítés némileg csökkentette a helyiség térfogatát is, ezt azonban speciális világítás alkalmazásával sikerült ellensúlyoznunk. Kizárólag alulról jövő megvilágítást alkalmaztunk, ami a terem méreteit vizuálisan nagyobbnak mutatja a'valóságnál, ezenkívül jól-illik a helyiség hangulatához és az ott kiállított, legnagyobbrészt a váci várból származó román, gót, reneszánsz és barokk épületplasztikai- és szobor-töredékekhez is. A kereskedelemben nem találtunk a céljainknak minden tekintetben megfelelő 86
