Múzeumi Közlemények 1971 (Budapest, 1971)
1971 / 3. szám
És még egy: ebben a körben: a közelmúltban megjelent Természet- védelmi Törvény célkitűzéseinek alapos ismerői előtt aligha kell bővebben szőlanom az Erdészeti Múzeum egy másik lehetséges fontos feladatáról: ez az intézmény az egyik leghatásosabb propagálója lehetne az ember és az erdő helyes kapcsolatainak, az elrontott emberi élettér - a bioszféra - regenerálása éppen napjainkban oly időszerűvé váló kérdéseinek. Igen tisztelt Értekezlet! - Amikor az Erdészeti Múzeum létesítésének gondolatával előhozakodom, erre azért vállalkozhatok, mert megvalósításának lehetőségét is látom. Hazánkban van olyan szerv, amelynek kereteiben meg lehet - és szabadjon azt is mondanom: meg kell — valósítani a múzeumot. Helyzeti adottságait tekintve a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság - amelynek igazgatósága a közeljövőben Visegrádra települ - a legalkalmasabb az intézmény létrehozására és fenntartására. Visegrád község nevét hangsúlyosan kell említenem. Az a körülmény, hogy közvetlen környékén az erdészet és vadászat jelentős történeti emlékei még ma is megtalálhatók, már egymagában is a múzeum odatelepítése mellett szól. De ismeretes, hogy manapság már közel egymillió fő keresi fel évente ezt a kedvelt kiránduló- és üdülőhelyet, s ha e nagyszámú vendégseregnek csak 8-1Okával számolunk, mint olyanokkal, akik a létesítendő múzeumot fel fogják keresni,' az egyik napról a másikra az ország egyik leglátogatottabb múzeumi intézményévé válhat. Ez Visegrád másik adottsága, amit az elérni kívánt kulturális hatás érdekében mindenképpen ki kell aknázni! Rövid felszólalásom végére érve megköszönöm szíves türelmüket és figyelmüket. Úgy érzem jó ügy gondolatát hoztam ide,s ha nem érdeme szerinti részletességgel, hanem csak vázlatosan szóltam róla, ezt azért tettem, mert e szaktestület előtt egyébként sem ismeretlen kérdéseket kellett érintenem. Erdélyi Zoltán 60
